Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. DARVAI MÓRICZ: Documente privitóre la istoria Romanilor de Nic. Densusianu 434

434 TÖRTÉNETI IRODAI,OM. tűntetni oly kényes feladat, melynek megoldásához a kútfők, nevezetesen az oklevelek teljes ismerete, nyelvészeti problémák megoldásában való jártasság és mindenekelőtt a földrajzi viszonyok kellő méltatása kívántatott. Hogy Krones e sokágú képzettséggel rendelkezik, mutatja előttünk fekvő új könyve, mely bizonynyal nyomot fog maga után hagyni. Ismeri és felhasználja a prähistorikus leleteket, szintúgy a római feliratokat, elmondja a római uralom,, majd a népvándorlás, az avar szláv és frank korszak befolyását a nevezett alpesi országokra, szintúgy a keresztény hit újból való és most már végleges elterjedését. Felsorolja a legrégibb apátságok, püspökségek és uradalmak keletkezését, a nagy családok emelkedését, a telepedések alakulását és birtokviszonyok rendezését. Stájerország és Krajna határszéli viszonyai ecsetelése közben hazánk történetéhez is szolgáltat becses adatokat, első sorban a XI. és XII. század korához. így a »Marca ad Kapam« (61. 1.) és az úgyn. »pütteni Mark« említésénél, mely utóbbi a karantáni éjszakkeleti Mark-kai azonos. A »Függelék«-ben (168.1.), ide vonatkozólag szerző Lampel József ily czímű értekezésére hivatkozik: »Uber die Mark Putten«, mely a »Blätter des Vereins für Landeskunde für Nieder-Osterreich« 1888. évi folyamában (22. kötet) jelent meg. Még régibb eredetű a »Krajnai Mark.« Szól még a Szt. István és II. Konrád császár közti háborúról, a magyarok bajor Konráddal való szövetkezéséről és diadaláról (1054—55) ; a már III. Béla idején Mottling táján említett magyar telepítvényekről és Markról, melynek később Tschernembl lett másik főhelye; szól továbbá a keleti Stájerországban (Hartberg, Fürstenfeld sat. vidékén) alakított határ-sánczokról, valamint a vas- és sopronmegyei német gyarmatosokról. Szóval érdekes és tanulságos dolgokban Krones legújabb műve is bővelkedik, melyek leginkább nyugati határszéleink történetére világot vetnek, a miért is e munka a hazai történetírás minden barátjánál rokonszenves fogadtatásra számíthat. MANGOLD L. Documente privitáre la istoria Románilor 1199—1345. culese si insotite de note SÍ Variante de Nie. Densusianu cu cinci fabele litografice. Bucuresci 1887. A román tudományos akadémia okmánykiadásai Magyarországtörténelmének szempontjából kiváló fontosságúak, a magyar historikusok által teljességgel nem mellőzhetők. A fentebbi czím alatt már két évvel ezelőtt kibocsátott okmánykötet, mely előszót, 701 nagy quartlapot és 5 autograhpált táblát tartalmaz és 1199-től 1345-ig terjed, egy másodikkal