Századok – 1889

Értekezések - Dr. TÉGLÁS GÁBOR: Nemes-fém bányászatunk 385

388 TÉGLÁS GÁBOR. belsejébe s így a Kárpátok övébe. A mint Siphnos, Thasos, s a thrákparti Pangaeus birtokukba jutott, az érez- és kiválóképen aranygazdag Thasoson vetették meg lábukat, honnan éjszak népeihez a kereskedelmet egész könnyűséggel közvetíthetek, így a scytha gabona és méz mellett ásványanyagokra is kiterjeszték figyelmüket s mint a rómaiak tevék Noricum vas- és aranyérczeivel: életrevaló s a barbarokkal bánni tudó ügyes vállalkozóik nem riadnak vissza távol Dacia aranyhomokjának, érczeinek a phoenicziaiak új j mutatása szerinti értékesítésétől se. S mert a phoenicziaiak útjait az általuk terjesztett babyloniai súlyrendszer meghonosodása is jelezte: magától érthetőleg Daciában az általuk bevezetett bányaipar következményéül ez a súlyrendszer se maradhatott ki. S hogy ez valósággal így, és nem máskép történt, arra nézve a hazarészünkben s átalán a Kárpátok alatt oly meglepő gyakorisággal napfényre került aranykarikák képezik a legkézzelfoghatóbb bizonyítékokat. E karikák tudvalevőleg alakban egymástól nagyon eltérnek; de a növekedés vagy kisebbedés mindig szabályszerű arányokban történt, úgy hogy már a negyvenes években vitatni kezdé Érdy János *) e karikák pénz voltát. Nézetével meglehetős hideg fogadtatásban részesült s majdnem két évtized multán tevé azokat magáévá Kis János,2

) ki »A karikapénzröl« értekezve számos méréssel szállt e felfogás mellett síkra. Hozzájuk csatlakozott nemsokára Römer Flóris 3) »A két hazában talált régi arany műemlékek«. czímű értekezésében 1865. Még örvendetesebb, hogy egy tekintélyes külföldi iró, Sadowszky,4) 1877-ben a keleti tenger felé nyomozott görög kereskedelmi útak irányjelzőjéűl a karikákat, gyűrűket minősíti s azok pénz voltát egyenesen Kisve hivatkozva fogadja el. Dr. Much Mátyás6) 1879-ben a bécsi csász. kir. régiségtár számos karikapénzéről vett mérésekkel ugyanezen eredményhez jutott. Legtanúságosabb és czéljainkra, valamint a daciai bányászat őskorára nézve igazán nyomatékos adalékot képeznek dr. Hampel József 6

) nemzeti muzeumőrnek egy részben Máramarosmegyéből, részben Marosvásárhely vidékéről kelet') Tudománytár 1840. évf. májusi füzet. 2) Archaeologiai Közleme'nyek 1859. évf. 174. I. 3,

i Archaeol. Közlemények V. köt. 1865. évf. *) Die Handelsstrassen der Griechen und Römer an die Gestade des baltischen Meeres. Aus dem polnischen Albin Kohn. 5) Baugen und Ringe Mittheil. d. anthrop. Gesellschaft. Wien 1879. évf. IV—VI. fűz. ®) Máramarosmegyei aranylelet Archaeologiai Értesítő XIV. évf. 29--32. 1.