Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 358

tárcza. 359 és hadvezér) hadtudományi elveit fejtegeti s kimutatja, hogy a magyar nemzet első hadtudományi classicus irója eszméivel nemcsak vezértársát Moutecuccolit, de korát is századokkal megelőzte. Thai// Kálmán a II. Rákóczi Ferencz által Érsekújvár utolsó magyar várparancsnokainak 1710-ben adott útasítást közli, mely úgy katonai, mint gazdászati, pénzügyi tekintetben egyike a legteljesebbeknek. Az 1809-iki, Napoleon hadaival szemben szervezett nemesi fölkelés történetével két közlemény is foglalkozik, az egyik Jakab Eleké, a mely az erdélyi insurrectio szervezését vázolja, a másik Gömöry Gusztávé, a mely a magyar nemesi fölkelés történetét írja meg a bécsi hadi levéltár hivatalos okiratai alapján, egy térkép s a győri (1809. jun. 14.) csatát ábrázoló melléklettel. Dr. Komáromy András Thelekessy Imréről (1497 —1560.) I. Ferdinánd vitéz kassai kapitányáról kezd életrajzi és hadászati ismertetést, közölvén czímeres levelének szövegét is 1560-ból. Dr. Szendrei János Szolnok 1552-beu a törökök által történt elfoglalását irja le, egy szövegbeli rajzzal s egy 1525-ből való távlati rajz melléklettel kisérvén történeti fejtegetését. — Székely József a székelyek lázadásáról ír János Zsigmond ellen 1562-ben. A Hadtörténeti apróságok között az ősmagyar fegyverek és hadi szokások maradványairól a kuruczvilágban olvasunk Thaly tollából, egy XVIII. sz. magyar huszárezredes szerződtetéséről SzcndreitSl, egy XVI. sz. hadi kém viselt dolgairól Gömöritől stb. stb. A füzetet gr. Zrínyi Miklós a költő és hadvezér sikerült arczképe nyitja meg. — A TCIIUL a jelen évben hetedik évfolyamába lépett. — Első füzetét Széli Farkasnak nagy előszeretettel írt érdekes családtörténeti tanulmánya nyitja meg a nagybesenyői Bessenyey-családról, a mely a hevesmegyei Besenyőről, a hadviselő besenyők egyik ősi telepéről vette nevét. A család története köztörténeti szempontból is nevezetes episodokat tüntet fel főkép a török hódoltság korából. Részletes nemzedékrendi tábla és két pecsét-rajz szolgál hozzá magyarázatul. Csorna József a kassai dom szeutségházán levő mintegy tizenkét czímert ismerteti, melyek közt az ország ée Kassa városa, Csehország és Szlavónia czímereiu kivül láthatók a Perényi, Pálóczy, Szentgyörgyi és Bazini grófok, Butkay, Drugeth, Garay, Bebek, Forgách, Szapolyai és a gúthi Ország család czímerei. — Dr. Schönherr Gyula a Berényi család czímeres levelét mutatja be 1431-ből színes czimerkép kíséretében, Bunyitay Yincze a Micz bán és a Bocskay, Soós stb. család származásáról ír, igen érdekesen fejtegetvén a Micz bánhoz fűződő mondakört. Buzgó heraldikusuuk Csergheíí Géza a régi magyar sírkövek ismertetését folytatván, bemutatja Telegdy István XVI. sz. kincstartó sírkövét a telegdi templomból. Dr. Karácsonyi János azt az érdekes kérdést veti fel : hogy kell kiejtenünk az utolsó magyar fejedelem nevét ? melyet a közéletben Géza és Geiza s az irodalomban Gyejcs és Gyejcsa alakban is használnak. Karácsonyi régi oklevelek írásmódja s máig is létező három falu név alapján arra a következtetésre jut, hogy (íecsé-nek mondatott és mondandó magyarosai:. — Végül még Thaly