Századok – 1889

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Fraknó multja 294

298 STESSEL JÓZSELÍ. a többi közt megyénkben Pordány, Feketeváros és Sz.-Margit várakat elpusztítá; s ugyancsak a történet tanúsítja azt is, hogy Albert osztr. herczeg 128S. évben Marton várán kivűl — a többit nem említve még Sz.-Margit várát és Agendorf erősített kastélyt is elfoglalá. (Pray »Annales« cz. munkája jegyzetében az elfoglalt helységek közt nem találom Agendorfot, hanem Neceendorf = Nyék helységet; s azért esetleg itt is névcsere forog fenn ?) Tehát a multak tanúsága szerint a közlekedési útvonalon épült fentebbi helységek erősített állapotuknál fogva, a betörő hadak ellen védvén a vidéket, az ellenség első sorban az őt útjában akadályozó erődök kézbekerítését tűzé ki magának föladatúl. Azon korban az ilyen várnak nevezett hely vagy egészen megerősített helységből, vagy az utóbbiban fekvő tulajdonképeni várból, vagy végre a helység belsőségén kivűl de közelében fekvő hasonnevű várból is állhatván, az akkori viszonyokkal alig volna megegyeztethető, hogy Martonfalva belsőségétől s a közlekedési úttól is 51/* kilométernyi, tehát szokatlan nagy távolságra építették volna a martom várat. Azon pedig nem lehet csodálkozni, hogy mai nap Martonfalu régi ledöntött várának, — ha mindjárt a helységtől elkülönítve állott volna is — nyomát meghatározni nem birjuk; hiszen a fennt érintett többi helységek várainak nyomát sem birjuk megállapítani, kivéve talán Feketevárosét, mert e helység magában véve már egész erődöt képezhetett. Annak pedig, hogy Marton vára'leromboltatásáról okiratban is külön említés történik, míg a többi helyek névszerint való fölsorolásra nem érdemesittetnek, senki fontosságot nem tulajdoníthat, mert ha esetleg a Nagymartom család számára Röjtökőr birtokról kiadott királyi megerősítő levélben azt megemlítve nem találjuk, ezen tényről oly kevéssé hallottunk volna valamit, a minthogy példáúl Sz.-Margit és Pordány várakról nincs tudomásunk, hogy mikor dűltek azok romba? Különben Julius Caesar stiriai író szerint Albert osztr. hg. 1289-ben Martersdorf helységnél a magyarokat megvervén, a helységet elfoglalá; a mi szintén azt látszik bizonyítani, hogy Marton vára alatt a régi Martonfaluban állott erődöt kell érteni,, mely vagy a faluval teljesen egyesítve vagy vele közelebbi kapcsolatban lehetett. Marton várának lerombolása mindenesetre oly eseményt képezett, mely a hatalmas és nagy hírű Nagymartoniak személyes viszonyaira is közelebbi befolyást gyakorolhatott, a mennyiben valószínű, hogy a család székhelyén levő lakásuk ha nem is volt a várba teljesen bekebelezve, de evvel bizonyos összefüggésben állott. Mi természetesebb tehát, mint az, hogy váruk lerombolása után saját kényelmük, családi tekintélyük s a védelem érde-