Századok – 1889

Értekezések - Lg. ÓVÁRY LIPÓT: Zsigmond király és az olasz diplomatia 273

ÉS AZ OLASZ DIPLOMACZIA. 283 E kölcsön azonban nem jött szóba. A fegyverszüneti tárgyalások felváltva Triestben és Udinében egész ápril közepéig tartottak. Márczius 28-án Mocenigo és Contareno bekiildvén a fegyverszüneti szerződés pontjait, a velenczei tanács előbb azt határozá, hogy jogtudorok küldessenek Friaulba, e pontoknak jogi szempontból való megvizsgálása végett; majd azonban, a százak tanácsa véleményének meghallgatása után, a Signoria a pontokat úgy a fegyverszünet 5 évi tartamára, mint az uti possidetis elvének a fegyverszünet alatti érvényére, valamint a szerződő felek szövetségeseit illető határozványokra vonatkozólag helyben hagyta, s a szerződés 1413. ápril 17-én megköttetett. Yelencze ekkor két oly dalmácziai sziget birtokában volt, melyeket Zsigmond előzőleg Garay Miklós nádornak és fivérének Jánosnak adományozott volt. A pápai nuncius unszolására Velencze évi 1000 aranyat ajánlott fel a Garayaknak a két szigetért, s felhatalmazá követeit, hogy a többi magyar főuraknak is, kik a felveendő béketárgyalásokra befolyást gyakorolhatnának, valamint a bibornok legatusnak is összesen 10,000 aranyat Ígérhessenek. A fegyverszünet kihirdetése után Garay Miklós nádor személyesen eljött Velenczébe, s a tanács 1413. május 4-ki határozattal 1000 aranyat szavazott meg a nevezetes férfiú fogadtatására. Ezután még több hó telt el, míg a XXIII. János pápa által elvállalt békebíráskodás kezdetét vette, miről a pápa külön levélben értesítvén a Signoriát, ez 3 biztost menesztett hozzá a béketárgyalások megindítása végett. Ezek folyamáról azonban a velenczei levéltárban eszközölt hézagos kutatások nem nyújtanak felvilágosítást, s egyátalán a fegyverszünet idejéből, 1413-tól 1418-ig csak igen kevés oklevél áll rendelkezésünkre. Ezek közt megragadja figyelmünket egy, még a fegyverszünet alatt, azaz 1415. julius 3-án hozott tanácshatározat, melyet a Signoria egy meg nem nevezett egyén által a dogénak, ekkor Priuli Endrének, tett ajánlatára vonatkozólag hozott. Amaz egyén ugyanis arra vállalkozott, hogy Zsigmond királyt és Brunorus della Scalát 4 hó lefolyása alatt biztosan ható méreggel megöli, ajánlkozván az általa feltalált méreggel egy halálra itélt egyénen tenni kísérletet. Priuli dogé előadása