Századok – 1889

Értekezések - Gr. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - XIII. közl. 229

ERDÉLY FŐISPÁNJÁT. (1540—1711.) XIII. Fogaras• vidék főispánjai. Fogarasvár- és vidékének régi történetét ismerteti Kővári László »Erdély építészeti emlékei« czímű munkájában; itt csak a Szapolyai János király halála után Fogarasra vonatkozó adatokat fogom felhozni. A János király által Fogaras örök urává tett Nádasdy Tamás lemondván Fogarasról Mayláth István részére, János király halála után 1540-ben szunyogszeghi Mayláth István vajda birtokában állott a vár tartozékaival. E pártos vajdának török fogságba kerülése után a vár 1541. jul. 18-kán Izabella királynénak meghajolt, ezt követte az uradalomnak is Mayláthtóli elkoboztatása. Hogy ki lőn akkor a vár kapitánya, nem tudjuk. Nádasdy Anna, Mayláth Istvánné, hogy birtokosa a várnak 1546-ban, kitetszik egy Fejérvárról irt leveléből. (Erd. Tört. Adatok III. k. 305. I.) Krónikák szerint somlyai Báthory András, ki Mayláth Margitot, István leányát, vette nőül, közbevetésére Fogaras egy idő múlva visszaadatott Mayláth fiának. Kiviláglik későbbi oklevelekből,*) hogy Báthory András, ki János Zsigmond főudvarmestere, boéri szabadságokat osztogatott egy-egy fogarasi lakosnak, meg Nádasdy Tamásnak 1551-ben porkolábja volt a várban; ekkor Nádasdy tán gyámja a Mayláth fiának. Mayláth Gábor István és Nádasdy Anna fia, 1551-től fogva tartható Fogaras örökös főispánjának, miként későbbi levelekben 1566-ig jő elő. 1541-ben Magyarországra nagybátyja, Nádasdy Tamáshoz vitetett ki; irják,s

) hogy nagybátyja érdemei iránti tekintetből I. Ferdinánd király által 1547-ben báróságra emeltetett, ő ekkor Jos. Com. Kemény, Dipl. Tr. App. XÍX. 1c. 2) Nagy Iván, Magy. család. VII. Jc.