Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 183

TÁRCZA. 183 nyerte el, kit állítólag Hunyadi Mátyás sarjadékának nevez a franczia bíráló. A Századok ez évi I. füzete is megemlékszik e hírről. En sem ismerem ugyan e családnak származéki rendjét, annyit azonban " 'mondhatok, hogy lengyel és német történeti könyvekben és hírlapokban már többször akadtam e hírre; továbbá, hogy egy Kowalewska Zsófia lengyel regényírónő életrajzában a bécsi lllustrirte Zeitung 1885. évfolyamának 41. számában azt találtam feljegyezve, hogy e jeles írónő egy Krukowski nevü családból százmazott, mely család Mátyás királyunkban tiszteli ősét, amennyibeu »Mátyás leánya Krukowski lengyel nemeshez ment nőül.« Összeállította: MANGOLD LAJOS. FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. — A HADTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNTEK m. évi negyedik füzetével kell kezdenünk szemlénket, a legfiatalabb történeti közlönynyel, mely egy évi fennállása alatt fényesen igazolta életrevalóságát. Füzetről füzetre erősbödni láttuk e jól szerkesztett folyóiratot, mely az előttünk fekvő füzetben is egész sorozatát adja a jeles dolgozatoknak. — Pauler Gyula nyitja meg ;>Néhány szó hadi viszonyainkról a XI — XIII. században« cz. a., mely Árpádkori hadi szervezetünkről igen figyelemre méltó fejtegetéseket tartalmaz ; szól többek közt a székely kérdésről, s azon véleményét fejezi ki, bogy a székelyek a magyarok u. n. nyolczadik törzsétől a kabaroktól származtak, kik a kozároktól pártoltak a magyarokhoz, Etelközben csatlakozván e's a magyarok hada előtt jártak. Gömöry Gusztáv »Eltűnt magyar ezredek« cz. a. érdekes adalékokat közöl a XVII. századbeli magyar hadügy történetéhez. Szádeczky Lajos : Báthory István az oroszok (dien viselt 1579-ik évi hadjáratának történetét fejezi be. líazay Samu :>A X. századbeli magyar hadügyről« ír, s a magyarok hadi taktikáját magyarázza. Igen becses és tanulságos közlemény a Thury Józsefé: »A régi magyar és török hadviselésről«, párhuzamot vonván török források és a keleti nyelvek tanúsága alapján a két nemzet igen sokban (a harczászat, a fegyverek, az öltözködés, s ezek nevei tekintetében) egyező hadviseléséről. Olchváry Ödön »Bethlen Gábor hadseregének szervezetéről és hadviselési módszeréről« ír a II. Ferdinánd ellen viselt háborúkban. Szendrei János befejezi »Váraink rendszeréről és fölszereléséről a XVI. és XVII. sz.-ban« írt közleményét. Rónai Horváth Jenő : »Zrinyi Miklós Kanizsa előtt 1664-ben« cz. a. leírja a meghiúsúlt ostrom történetét. A tárcza-közlemények közül ki kell emelnünk a Tlialy Kálmán által közlött Rákóczi-féle hadi czikkeket (edicta militaria). A Hadtörténeti Okmánytárban Szendrei közöl egy levelet II. Rákóczi Ferencztől. — Az ARCHAEOI.OGIAI ÉRTESÍTŐ deczemberi füzetében dr. Kvzsinszky Bálinttól az aquincumi Mithraeum ismertetését kezdi meg, Weinwurm