Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Tárcza különfélék - Egy adat Károli Gáspár életéhez. Közli ifj. Kemény Lajos 80

80 TÁR C ZA. Az erdélyrészi megfogyott, de lélekben meg nem tört magyarság, melynek ősei a nagy király és dicső atyja, a keresztyénség középkori legnagyobb hőse, zászlai alatt mindig hiven küzdöttek a magyar állam és az európai polgárisultság védelméért vívott nehéz harczokban, melynek fiai és leányai a legnehezebb időkben is mindig minden nemzeti közczélra lelkesülten meghozták áldozataikat, joggal vél arra számithatni, hogy az erdélyi részek legmagyarabb s legmíveltebb városában fölállítandó nemzeti emlék eszméjét, — mely hivatva van a dicső mult iránti kegyeletet ápolni s nemzeti miveltségiink fensőségi hatalmát hirdetni, — a hazafi érzelem kész lesz s a nemzet közakarata erős lesz megvalósítni. Szives adományok nagytiszteletű Nagy Lajos unitárius esperes és főgymnasiumi tanár úrhoz, mint a szobor-bizottság pénztárnokához (Kolozsvár, hosszú-utcza 5. szám) küldendők. Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósági bizottsága által kiküldött szobor-bizottság nevében, 1888. deczember 1-én : Hegedűs Sándor, elnök ; Sigmond Dezső, működő alelnök : Albach Géza, alelnök; dr. Szabó Károly, alelnök; dr. Hegedűs István, titkár; dr. Szabó Gyula, jegyző; Nagy Lajos, pénztárnok; br. Bánffy György, gr. Bánfty György, gr. Béldi Ákos, Benigni Sámuel, Dobál Antal, gr. Esterházy Kálmán, dr. Eerenczi Zoltán, Gámán Zsigmond, dr. Groisz Gusztáv, Gyarmathy Miklós, br. Jósika Sámuel, Kőváry László, gr. Kuun Géza, Sándor József E. M. IC. E. titkár, dr. Szász Béla, dr. Török István, Weisz Mór, a végrehajtó bizottság tagjai. EGY ADAT KÁROLYI GÁSPÁR ÉLETÉHEZ. A Kassa városi jegyzőkönyv 1587. julius 1-ről megjegyzi: »Caspar Caroli pharherr zu Günz der Gröger Zeöchin tochter gefreyt vndt morgen des tages sein handtschlag halten will« s alább : »den Senior von Güncz — 31. Julii.« Közli: Ifj. Kemény Lajos. REPERTÓRIUM A KÜLFÖLDI TÖRTÉNETI IRODALOMBÓL. Neue militärische Blätter. 1888. jul. füz. — C. G. — Relation des Markgrafen von Baden-Durlach, Generalwaclimeister während des Feldzugs gegen die Türken im J. 1685. Schmeissel G., Die kroatischen illyrischen und dalmatinischen Kontingente in der Armee des ersten Kaiserreichs. (A schweriui progymnasinm 1888. évi programjában. 11. old.) Revue Historique. 1888. évf. 36. köt. Blondel ismerteti Huber: Österreichische Geschichte-nck I. és II. kötetét. Bulletin Critique. 1887. 23. sz. Birálat Nillés: Symbolae sat. müvéről. — Ugyan e folyóirat 22. számában a következő értekezés van : Les journaux frangais dans les provinces illyriennes pendant la periocle imperial. (1805—14.) I. Regio Dalmata. II. Correrioro illyrico. III. Télégraphe officiel. Dahn Félix, Attila (Roman aus der Völkerwanderung.) Lipcse. 1888.