Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - -YS.: A római jog története. Írta Vécsey Tamás 74

TŐ 1!TKNKTI I ROD AIJOM. uiúlt és jelen között. Igen becses rész ez nemcsak azért, mert a kánonjog forrásai szempontjából is érdekes, hanem mivel az európai jogtörténet főleg a Deutsche Reichs und Rechtsgeschichte keretében mozogva, csak a germán népek jogtörténetét ismerteti, a legfontosabb középkori jogot — a római jogot mellőzi. A Constantinustól Justinianusig terjedő korszak jellemzésénél találóan jegyzi meg, hogy »a leáldozó pogányságnak uralkodó hatalmát a kereszténység örökölte; ez adott a birodalomnak új erőt, a sorsverte embereknek menedéket, alamisnát, vigasztalást.« (117. 1.) Nem mulasztja el ezzel kapcsolatban kitűntetni a keresztyén egyház érdemeit a római jog terjesztésével. Nem lehet feladatunk a munka minden részére kiterjeszkednünk ; de mint egészen önálló és új felfogást tanúsító részt, a jus gentium ismertetését, nem hagyhatjuk felemlítés nélkül. (Í62. 1.) Látjuk ebből, hogy a görög, az egyptomi, kárthágói és phöniciai jog mily hatással volt Rómára, az ott működő idegenek és a hazatért proconsulok útján. A Digesták az ó-világ minden mívelt népének jogából tartalmaznak részleteket (164. 1.). — Ezekre nézve megjegyzi, hogy Triboniamus a Digesták készítésekor a remek jogból minden használhatót megtartott, de használhatónak leginkább a magánjogi szabályokat találta. A mi a Digestákban a közjogból olvasható az a szövegező bizottság sűrű rostáján átpergett törmelék, alkotmánytörténeti összefüggés nélkül és a bizanczi autokratia szellemében színezve. A régi jogtudósok műveiből kihagyták mind azt a mi a keleti despotiának nem tetszett, a politikai szabadság emlékeit kiküszöbölték, a korlátlan hatalomnak kedvező nyilatkozatokat kiemelték. Ebből a nyugot-római régi közjogot nem lehet reconstruálni. (132. lap.) Általában Vécsey Tamás munkájának elismeréssel kell adóznunk nemcsak nagy előszeretettel mívelt szaktudományának tiszta és átlátszó rendszerbe foglalását illetőleg; de jogtörténetkutatási, kritikai és specialis hazai szempontból is. Megmutatta e munkájával, hogy kell az idegen institutiók ismertetését hazai szempontból is érdekessé és vonzóvá tenni. — Aki e munkát végig olvassa, elfogja ismerni, hogy »a római jog még mindig részét képezi Európa és Ámerika minden polgára jogi életének!« YS.