Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A nagybányai bizottság jelentése. Írta dr. Schönherr Gyula 126

BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '137 kalocsai érseket, Csepelyi Benedek hantai prépostot találjuk, a reformáczió mozgalmas időszakában végenyészetre jutva, később a jezsuiták ápolása által kelt új életre s csak 1773-ban nyerte újabb szervezetét, a mikor már régi temploma romokban bevert s a XVIII. században épült jezsuita-egyház lőn plébániatemplomul kijelölve. Bégi levéltárat tehát itt nem is kereshettünk ; mindössze a jezsuitáktól itt maradt XVIII. századbeli számadáskönyv és az 1696-tól meglevő anyakönyvek adatai birnak némi históriai értékkel; az utóbbiak között megtaláltuk a hivatalos bejegyzést az 1707. november 24-én elhunyt báró Vissenacq Sándornak, II. Rákóczy Ferencz ezredesének haláláról és eltemettetéséről, melynek részleteit Thaly Kálmán ismertette velünk a Történelmi Tár 1880. folyamában. A hadi viszontagságoknak oly korán áldozatul esett főtisztet 1707. nov. 27-én Jeszenszky Benedek atya a minoriták templomába az úgy nevezett szent-Miklós-templomba - temettette, »sub decantato Requiem et duabus concionibus Sclavonicis«; Thaly Kálmán e sorok írójával fel is kereste ezt a templomot, de eredmény nélkül; a szent-Miklós-templom kisebbszerű egyház, melynek nincs is sírboltja; régóta a szentély körüli kis térségen temetkeztek a rendház atyjai, de e helynek ma már más rendeltetése van, és sírkőnek sem akadtunk semmi nyomára. Hátra van még röviden megemlékeznünk Felsőbánya város régi okleveleiről, melyeket a város Katona Lajos szíves közvetítése folytán átvizsgálás czéljából Nagybányára küldött. Felsőbánya, a középkori Civitas de Mediomonte múltját nemcsak a létalap közössége, de helyzete s kulturális érdekei is százszoros kapocscsal fűzték Nagybányához, s a kis testvérváros jóban, roszban híven osztozott idősebb testvére sorsában. E közösség élénken visszatükröződik középkori okleveleiben, csakhogy ez okleveleket az idők viszontagsága erősen megtizedelte: napjainkig mindössze 10 db. maradt meg belőlük. Privilégiumait I. Lajos 1376-iki oklevelében Nagybányával közösen nyerte a város; ennek Zsigmond 1393-iki megerősítésével Mátyás király által 1464-ben adott átiratát abból az alkalomból, hogy azt bizonyos, a két város közt forgó perben Göbel Tamás nagybányai bíró a királyi személyes bírói szék előtt bemutatta, Mátyás 1482. aug. 12-én Bíró Osvát felsőbányai bíró kérésére a felsőbányaiak részére is kiadta. Mátyás király ez oklevelét a város a pozsonyi káptalan 1555-iki átiratában bírja. (1. sz.) A városi jogfejlődés némi önállósulásáról tanúskodik Hunyadi János 1455. decz. 21-én Beszterczén kelt levele, melyben a felsőbányaiak szegényes helyzetét tekintve, az eddigi kiváltságok megerősítése mellett az élelem és bor szabad behozatalára engedélyt ad s egyúttal a