Századok – 1889
Bizottsági jelentések: - A nagybányai bizottság jelentése. Írta dr. Schönherr Gyula 126
136 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '136 okievek jelentéktelen voltáért, egészben véve azonban alig képes feledtetni a levéltár szegénységét, mely oly élénk ellentétben áll a korán keletkezett s a várost majdnem másfél századon keresztül domináló nagybányai református egyház múltjával. Valamivel gazdagabb egyháztörténeti s a várost érdeklő adatokban az egyházmegye levéltára, mely a baloldali toronyfülkét foglalja el. Az egyházmegye aktái 1585-ben, jegyzőkönyvei 1620-ban kezdődnek; e jegyzőkönyvek a szatmári békéig két vaskos kötetre terjednek és zsinati végzéseket, egyházkormányzati rendeleteket, egyházi bíráskodási döntvényeket stb. foglalnak magukban. Némi érdekkel bir a tractus 29 egyházának Hodászi Miklós senior által 1543 — 44. években készíttetett leltára, melyben azon templomi szerei, jövedelmei s az iskolamesterek illetményei vannak lajstromozva. A leltár egy másik példánya ugyanez adatokat bővítve és 1807-től kiegészítve, alkalmat ad a régi állapotoknak a maival való összehasonlítására. Az egyházmegye és az egyház múltjára vonatkozó adatokat a városi levéltár anyagából kiegészítve, Katona Lajos az egyház történetét egy kis értekezésben dolgozta ki, melynek kézirata szintén itt őriztetik s igen hű tájékozást nyújt a kiváló szerepről, mely a református egyháznak egykor a város történetében osztályrészül jutott. A nt. minorita rend nagybányai házának rendezés alatt álló levéltárából a rendház volt levéltárnoka dr. Németh Gyula főgymn. tanár tagtársunk volt szives az adatokat rendelkezésünkre bocsátani. A levéltár legrégibb oklevele II. Ulászlónak a rend által birt Girod tót falu adómentessége ügyében 1506-ban kelt kiadványa, melyet a rendház hiteles másolatban bír. A XVI. századból fentmaradt másik két oklevél (szintén hiteles másolatban) hasonlókép Giródtótfalura vonatkozik. A XVIII. századból 57 drb oklevelet találunk, ezek jobbára a rendház nagybányai, giródtótfalusi és szinérváraljai birtokaira vonatkozó szerződések, záloglevelek, conscriptiók, néhány végrendelet és vallásügyi kiadvány ; kétharmada magyar. Van két török-magyarkori levél 1689-ből, melyekben Ibrahim váradi pasa a giródtótfalusiaktól az adót sürgeti; továbbá az I. Lipót féle 1692-iki alapító levél többszörös másolatban és Károlyi Sándor egy kiadványa 1693-ból a giródtótfalusiak katonamentessége ügyében; ezek az érdekesebb darabok, a többi e korbeli, s az 1700-on túli, több százra menő iratokból a köztörténetet úgyszólván semmi sem érdekli. A római katholikus parochia, az egykor oly híres Szent-István templom gazdag plébániája, melynek papjai között a XV. században előkelő nemzetségek sarjait, érdemes főpapokat: nagymihályi Tibai Pétert, Csapy Péter hájszentlőrinczi prépostot, Vinczét a későbbi váczi püspököt, a híres Geréb Lászlót, később
