Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A nagybányai bizottság jelentése. Írta dr. Schönherr Gyula 126

BIZOTTSÁG 1 JELENTÉSEK. 133 tási kötelességtől mentik fel a várost.. (45., 62b c. és 65. sz.) A polgárok kocsmáltatási jogát Báthory Zsigmond 1592. és Rudolf 1601. február 24-én kelt oklevelei újítják meg; utóbbi egyszersmind elég különös összefüggéssel a veres viaszszal való pecsétlés előjogával ruházva fel a várost. (40. és 47. sz.) Külön csoportot képeznek a város birtokaira, úgymint Alsó- és Felsőújfalu, Lénártfalu és Oroszújfalu (ma Fernezely) falvakra s a II. Rákóczy György által adományozott két házra vonatkozó adománylevelek, nova donatiók, védőlevelek, beigtatási jelentések, periratok stb. 1560., 1582., 1591., 1593., 1611., 1622., 1630., 1640., 1719. és 1720. évekből (31., 41., 54. sz. a. és az 57. sz. csomagban.) A kiváltságlevelek hosszú sorozatát Mária Teréziának 1768. február 19. és II. Józsefnek 1782. szeptember 6. a nagybányai plébánia ügyében kiadott oklevelei zárják be (68. és 69. sz.); az első a város ősrégi kegyúri jogait újítja meg, a második ennek folytatásakép az eltörölt jezsuita-rend nagybányai templomát, az úgynevezett Szentháromság-egyházat, plébániatemplomul a város birtokába engedi át. Az itt ismertetett kiváltságleveleken kívül találunk még itt több királyi és fejedelmi oklevelet, melyek a város vagy polgárai egyes konkrét ügyeire vonatkoznak, s mint ilyenek inkább csak kiválóbb alakjuknál fogva nyertek a privilégiumok szekrényében elhelyezést. Igen érdekes ezek között egy 1533-iki tanúkihallgatás Báthory István szinéri tisztjei ellen, kik négy emberük kivégeztetéseért az utazó polgárok megtámadásával vettek maguknak elégtételt a városon. (77. sz.) Egy másik oklevélben Jung Albert nagybányai esküdt polgár 1535. július 26-án eladja szatmáriutczabeli kőházát, négy halastavát a Rákos mentén és egy borpataki rétjét Vilmos és Lajos bajor herczegeknek. (78. sz.) E ház, mely már Mátyás király idejében Albert úr háza neve alatt volt ismeretes, Vilmos és Lajos berezegek halála után az előbbi fia Albert pfalzi választó fejedelem tulajdonába ment át, a ki azt pesti Bornemissza Ferencznek adományozta; az adományt I. Ferdinánd 1563. nov. 20-án megerősíti. (79. sz.) Egy későbbi feljegyzés szerint egy századdal utóbb Teleki Mihály bírta e házat. A Drágfiaknak is volt házuk Nagybányán, s 1555-ben Miksának külön kellett Drágfi Gáspár örököseit kényszerítenie, hogy házuk után a városi terheket viseljék. (30. sz.) A városi polgárok nemzetiségi viszonyaira vet érdekes világot Báthory Zsigmond 1597-iki levele, melyben a maguknak külön bírót és magistratust követelő német polgárokat keményen megleczkézteti. (42. sz.) Ha még kiemeljük e csoportból a Felsőbányával 1625-ben a városi határ ügyében folytatott úgynevezett »hosszú per« iratait (92. sz.) s Károly és Ernő főherczegek 1576., 1579.