Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumän történetírás újabb jelenségei - II. közl. 932

942 TÖRTÉNETI IRODALOM. nan egybegyüjtendő lakosokkal népesítse be. Itt van — mondja Hunfalvy — Nagy Constantin császár óta a legelső oklevéli említés a Kis-Oláhországról, mely Oláhországnak az Olt folyóig terjedő részét tette, mely azelőtt Szörényi bánság név alatt már régóta létezett. Az Olt folyótól keletre volt Kumánia vagy a nagy Oláhország s mind a két ország a magyar király felsősége alatt, suverän uralkodója 1247-ben is IV. Béla levén. Itt Hunfalvy tovább kiséri Oláhország benépesítése és védelme ügyét, a kenézségek és vajdák állapotát ; az utóbbiakról irja, hogy az eleinte fővezér, majd bíró volt. Ilyen vajdája volt Oláhországnak, Erdélynek, sőt aczigáuyoknak is. mihelyt a történelemben megjelennek, volt külön vajdájuk vagyis birájuk, minden egyéb politikai hatósági jog nélkül. (105 —112.11.) A kenéz szóról és kenézségi intézményről az ő széles látköréhez képest tanuságosan értekezik Hunfalvy s megjegyzi, hogy e szó a tatár pusztítás után a mongolokkal jött be hazánkba, s főfőhivatalt : fejedelmet, vezért, ispánt és birót jelentett. Az orosz uralkodó neve is kenéz volt, mielőtt a czár nevet fölvette. Hasonló volt ebez a német tartományokban a scultetia (Schultheisse) név alatt előforduló hivatal. (113—114. 11.) A vlachok vallását tárgyalva Hunfalvy, felvilágosítja azon viszonyt, melyben a bolgárokkal voltak ; előadja, a mikor a vlach nép a pápai udvarnál is ismeretes kezdett lenni ; de megjegyzi, hogy bár III. Innocentius pápa Kalojan bolgár fejedelemhez írt levelében hallomásként említi, hogy az ő népe magát római eredetűnek tartja, de Szőrén és Kumánia vlach kenézei 1247-ben aligha sejtelemmel is birtak e vérségről ; ők láthatták Traján hidját, de római helyi hagyományokat bizonyára nem találtak. (115 —116.11.) Visszatérőleg a kenézségre, megjegyzi Hunfalvy, hogy IV. Béla király után V. István bírta Kumáuiát, melyet latinul partes Transalpinae vagy Havas-el-földének neveztek s csak III. László kiskorúságában, 1272 —1290. merészelte Lythen oláh vajda — testvéreivel szövetkezve — a Havason tuli ország egy részét magának tulajdonítani és a királyi jövedelmet visszatartani, a kit Soos mester, a király hadvezére megvervén, megölte, öcsét pedig foglyul magával vitte a király elé ! Az oklevélben, mely ezt eléadja,már nem Cumania de Transalpina az ország neve, de az egész Arpád-ház uralkodása alatt a magyar király suverän hatalma alatt állott ; ez állapot az Anjouk alatt is fenmaradt 1309-től 1342-ig. (117—118. 11.) Ezután a vlachoknak Magyar- és Erdélyországban szórványosan feltűnését és elterjedését nyomról-nyomra tovább kiséri Hunfalvy ; elmondja, hogy míg a Duna és Tisza, a Kőrös és Maros folyók mellett kûn népek, az erdélyi havasok közt s a nagyváradi és csanádi püspök birtokain számos vlach telepedett meg, az