Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - Oo-u.: Villemain: Pindar szelleme és a lantos költészet stb. Francziából ford. Csiky Gergely 371

372 történeti irodalom. 371 nagyságára vonatkozó liypotliesisei, ilyenek továbbá a szegedi vár s szegedi középkori építészet ügyében felállított theoriáí. E kérdéseket behatóbb és részletesebb tanúlmánynyal lehetne eldönteni. A mit ezeken kívül a kun puszták egykori birtoklásáról s utóbb a német lovagrend ellen folytatott hosszas perről elmond, az már kevésbbé érdekes részét képezi könyvének, mert, mint tudva van, a mult századbeli birtokperek vajmi kevés tanulságos dolgot foglalnak magukban, s legfeljebb csak a korszak jellemzésére szolgálhatnak. Reizner azonban nem a kort rajzolja, hanem magát a pert adja egész hosszadalmasságában elő. Reméljük azonban, hogy Reizner, a kit törekvő és tehetséges embernek ismerünk, monográfiái müvének ezután következendő köteteit több módszerrel, s több kritikával fogja összeállítani. DUDÁS GYULA. Villemain. Pindar szelleme és a lantos költészet a népek erkölcsi és vallási emelkedettségéhez való vonatkozásaiban. Fraueziából fordította Csiky Gergely. Budapest, 1887. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. A lyra az emberiség érzelmének tüköré. Az emberi érzelmek évezredek óta ugyanazok s évezredek múlva is ugyanazok • lesznek. Mégis mily érdekes ez érzelmek története! A hit, szerelem, barátság, fájdalom vagy boldogság érzéseinek lüktetése mindenütt ugyanaz, csak a forma más, a melyben az szemlélhetővé lesz. Az egyes ember öröm- vagy fájdalomkiáltása is egy központból tör elő, de a hang, melyen hallhatóvá lesz, mégis annyira változatos. S az egy központ okozza, hogy a lyrai költészet szelleme változatlan, egységes, kerek, s mert csirája az egyik szívben azért ébred, hogy a másikban újra kikeljen, az érzelemébresztés módja, formája a szó legszélesebb értelmében, ezer meg ezer féle. Innen van, hogy az érzések költészete mindig egyezni fog Pindar szellemével, még akkor is, midőn bolygónk lassú kihűlése alatt az utolsó emberpár fog küzdeni a létért. Meglesz akkor is a fájdalom, meglesz az öröm is ; csakhogy míg amaz teljesen uralmába keríti az ember érzelemvilágát, emez úgy villan meg majd, mint egy-egy szikra a sötétben. Az ókor jelleme a vallásos hitből indúl ki. Költészete is teljesen e körül forog s a lyra ekkor termi e téren leggyönyörűbb virágait. A szerelem, a vitézség és a boldogság érzése mind a vallásos hitben olvad föl, ettől várja vágyai és reményei teljesültét. A héber költészet legnagyobb a vallásos téren, s a hymnusok.