Századok – 1888
Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - X. közl. 911
ËRDÉTJY FŐISPÁNJAI. 925 Cbicsó-keressturi Torma György. Torma György, Kristóf, a volt török követ, lia. Neje harinai Farkas Zsuzsa. Belső-Szolnok vármegye főispánjáuak irja őt Mikola. ') szereplése idejét nem jelelve meg. Reménylhető, hogy a Tormacsalád levéltára nyújtani fog főispánságára vonatkozó adatot. Azon követségnek, mely 1633-ban a portára az adót bevitte, tagja, mely követség az ország aug. 21-kén kelt felterjesztését, a Székely Mózes beszökésére vonatkozót is vitte ez alkalommal. Az 1638-ki dézsi országgyűlésen, melynek giróthi Torma Péter is tagja, György is jelen volt, nevéhez az aláírásban czím nincs kapcsolva, Főispánkodása alkalmasint II. Rákóczy György uralkodása első éveiben volt. azonban 1656-beli oklevélben, melyben már mint néhai áll. főispánsága nincs felemlítve. Uzoni В éld г P ci I. (Lásd Háromszék.) Béldi Pál, Béldi Kelemen és Bánffy Zsuzsánna fia. Első emlékezet róla a Kékedy Zsigmond főudvarmester 1638-ki végrendeletében van, melyben neki és testvérének a bethleni várt, és más jószágokat is, hagyományozza. Mint »intimus anlae fainiliaris sive cubicularius« áll 16-49. tavaszán kelt levélben. Hogy II. Rákóczy Györgynek főasztalnokja, 1653-beli levél mutatja,2) 1655. év tavaszán mint Háromszék főkirálybírája jő elő. E tisztséget viselve résztvesz az 1657-ki lengyel hadjáratban,hol tatárrabságba jut. Rabságából 166U. nov. 9-ke utáni időben szabadul ki. Kemény János fejedelemnek híve és hihető, hogy ez időben egyszersmind Belső-Szolnokmegve főispánja is. 3 ) 1663-ban Apafinak Magyarországra kimenetele után a helytartók egyike és ekkor consiliarius, Belső-Szolnokmegye főispánja, báromszéki főkirálybíró és ország généralisa. A magyarországi bujdosók ügye folyama alatt a benemavatkozás mellett harczola, ámbár leányát ez időben a bujdosó Wesselényi Pál birta nőül, kihez 1672-ben adá férjhez. A Bánffy Dénes megbuktatására, kivel Béidinek két versben volt versengése s kivel ellenséges lábon állott, Teleki Béldit *) Hist. Geneal. Traimylvaiiica. 2) Joe. Com Kemény, Dipl. Tr. 3) Kállay szerint (Hist. Ertek, a X. székely nemzet end, léről stb.) »1660—1670. körül,« de látjuk 1677-ben is. Kérdés, vájjon nem 1653. és 1656. közt lett-e azzá?
