Századok – 1888

Tárcza - †Deák Farkas necrologja Sz. S. 577

TÁRC'ZA. 577 DEÁK FARKAS. Szül. 1832. márcz. 4. — f 1888. jnn. 4. Köpeczi Deák Farkas régi székely családból származott. Atyja Deák Ferencz ügyvéd volt Maros-Vásárhelyt, az erdélyi királyi tábla szék­helyén ; nagy praxissal bíró tekintélyes keresett ügyvéd, ki kora legkitűnőbb s legelőbbkelő embereivel állt összeköttetésben. Egy ilyen régi ügyvéd nemcsak jogvivője volt a főúri családoknak, hanem bizalmas belső embere, ki szoros összeköttetésben állt velők. Ez a baráti viszony apáról fiúra szállt, s Deák Farkas is az igazi magyar és történelmi emlékekkel bíró aristocratia körében nevekedvén fel. már korán kifejlődött benne a történeti érzék. Atyja nagy gondot fordított gyermekei nevelésére : de mielőtt legidősb fia Farkas is elvégezhette volna tanulmányait, a forradalom kiütése ketté sza kasztá pályáját. A forradalom bukása után újra megnyíltak az iskolák s Deák Faikas ott folytatta tanúlását, a hol félbehagyta. De az az ifjúság, mely a hazát dicsősége magas polczáról oda látta bukni, hogy még exis­tentiája is kétségbe vonatott, nem tudta megszokni a gondolatot, hogy Magyarország nincs. A szerencsétlen Török-féle conspiratióba, melynek fészke Maros-Vásárhely volt. Deák Farkas is — ekkor első éves deák — beléelegyedett. De az összeesküvés kitudódván, Deák is elfogatott s a nagy­szebeni hadi törvényszék által 12 évi várfogságra Ítéltetett, melyből két évet Erdélyben, 3-at Josefstadtban ült le. Tanulmányainak ez a második félbeszakítása a különben is gyönge testalkatú fiatal ember erejét aláásta ugyan, de jó iskola volt neki. A hazafias Magyarország számbavehető része a várakba volt zárva s itt Deák az öreg Bonis és mások társaságában sokat tanúit. A királyi kegyelem végre visszaadta szabadságát, s most tanúlmányai folytatásához fogott. Eleinte Pestre jött s irodalmi dolgokkal foglalkozott. Első dolgozatai közt is sok volt a históriai tárgyú elbeszélés : de akkor leginkább a publicistikával foglalkozott. Kemény Zsigmond a Pesti Naplónál alkalmazta, s ez időből származik összeköttetése Csengery­vel, Deák Ferenczczel, Gönczyvel, Horváth Boldizsárral, ki őt az igazság­ügyi minisztériumnál alkalmazta. A szépirodalomtól mindinkább a törté­nethez fordúlt. s tevékeny részt kezdett venni társulatunk működésében, melynek alapításakor választmányi tagjává, 1875-ben jegyzőjévé válasz­tatott. Egy évvel később 1876-ban az Akadémia levelező s 1885-ben ren­des tagjává választotta. Mint a Történelmi Társulatnak hivatalnoka ben­sőbb összeköttetésbe lépett Ipolyi Arnolddal, kivel mindvégig szívélyes, őszinte barátság fűzte össze. Mintegy másfél tized előtt súlyos betegségen, nagy himlőn ment át, mely különben is megrongált egészségét még job­ban aláásta. Két év előtt ismét nagv" betegséget orbánczot kapott s az még jobbár aláásta egészségét. Ekkor már mint osztálytanácsos nyugdíjaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom