Századok – 1888

Tárcza - †Deák Farkas necrologja Sz. S. 577

TÁRC'ZA. 577 DEÁK FARKAS. Szül. 1832. márcz. 4. — f 1888. jnn. 4. Köpeczi Deák Farkas régi székely családból származott. Atyja Deák Ferencz ügyvéd volt Maros-Vásárhelyt, az erdélyi királyi tábla székhelyén ; nagy praxissal bíró tekintélyes keresett ügyvéd, ki kora legkitűnőbb s legelőbbkelő embereivel állt összeköttetésben. Egy ilyen régi ügyvéd nemcsak jogvivője volt a főúri családoknak, hanem bizalmas belső embere, ki szoros összeköttetésben állt velők. Ez a baráti viszony apáról fiúra szállt, s Deák Farkas is az igazi magyar és történelmi emlékekkel bíró aristocratia körében nevekedvén fel. már korán kifejlődött benne a történeti érzék. Atyja nagy gondot fordított gyermekei nevelésére : de mielőtt legidősb fia Farkas is elvégezhette volna tanulmányait, a forradalom kiütése ketté sza kasztá pályáját. A forradalom bukása után újra megnyíltak az iskolák s Deák Faikas ott folytatta tanúlását, a hol félbehagyta. De az az ifjúság, mely a hazát dicsősége magas polczáról oda látta bukni, hogy még existentiája is kétségbe vonatott, nem tudta megszokni a gondolatot, hogy Magyarország nincs. A szerencsétlen Török-féle conspiratióba, melynek fészke Maros-Vásárhely volt. Deák Farkas is — ekkor első éves deák — beléelegyedett. De az összeesküvés kitudódván, Deák is elfogatott s a nagyszebeni hadi törvényszék által 12 évi várfogságra Ítéltetett, melyből két évet Erdélyben, 3-at Josefstadtban ült le. Tanulmányainak ez a második félbeszakítása a különben is gyönge testalkatú fiatal ember erejét aláásta ugyan, de jó iskola volt neki. A hazafias Magyarország számbavehető része a várakba volt zárva s itt Deák az öreg Bonis és mások társaságában sokat tanúit. A királyi kegyelem végre visszaadta szabadságát, s most tanúlmányai folytatásához fogott. Eleinte Pestre jött s irodalmi dolgokkal foglalkozott. Első dolgozatai közt is sok volt a históriai tárgyú elbeszélés : de akkor leginkább a publicistikával foglalkozott. Kemény Zsigmond a Pesti Naplónál alkalmazta, s ez időből származik összeköttetése Csengeryvel, Deák Ferenczczel, Gönczyvel, Horváth Boldizsárral, ki őt az igazságügyi minisztériumnál alkalmazta. A szépirodalomtól mindinkább a történethez fordúlt. s tevékeny részt kezdett venni társulatunk működésében, melynek alapításakor választmányi tagjává, 1875-ben jegyzőjévé választatott. Egy évvel később 1876-ban az Akadémia levelező s 1885-ben rendes tagjává választotta. Mint a Történelmi Társulatnak hivatalnoka bensőbb összeköttetésbe lépett Ipolyi Arnolddal, kivel mindvégig szívélyes, őszinte barátság fűzte össze. Mintegy másfél tized előtt súlyos betegségen, nagy himlőn ment át, mely különben is megrongált egészségét még jobban aláásta. Két év előtt ismét nagv" betegséget orbánczot kapott s az még jobbár aláásta egészségét. Ekkor már mint osztálytanácsos nyugdíjaz-