Századok – 1888

Értekezések - JAKAB ELEK: Az egykori Erdély nemzeti színeiről 435

448 különfélék. királyné az országot feldíszítette, lianem csak azon részében, a mennyiben az Erdélynek M.-országhoz való viszonyára nézve káros, s következőleg annak diplomatikai és alkotmányos állásával ellenkezik, egy erről külön alkotott s az országgyűlés által 2-ik helyre sorozott törvényczikkben érvénytelennek óhajtják nyilváníttatni. A fejedelem ugyan e törvényt nem erősítette meg, de abba beleegyezett, hogy az azon évi Yl-ik törvényczikkben, mely Erdélynek Magyarországgal való egybeköttetéséről, s önálló és semmi más országnak alá nem vetett alkotmányáról hozatott, az ország említett uj czíme és czímere iránt e jogbiztosíték igtattassékbele: »Ami az Erdély Nagyfejedelemség czimröl kelt királyi adománylevelet [diploma] illeti: ö felsége kegyelmesen kijelenti, hogy az Erdély Nagyfejedelemség alkotmányához illő törvényes értelemben vétessék, s az, Erdély, mint magában önálló s mástól nem függő ország jogait soha ne csorbíthassa és ne gyöngíthesse.« x) Erdély »Nagyfejedelemség« czíme tehát, a fejedelem és nemzet törvénynyel szabályozott közös akarata szerint, hármas czímerének úgy elhelyezése, a mint a diplomában van, s kék, veres és aranysárga színnel, szintazonképen kifestése érintetlen maradása által véglegesen elintéztetett, hallgatólag a törvényhozás mindkét tényezője által törvényesnek elismertetett. A czímerek elhelyezése, a mezők száma, alakja és színe tekintetében megjegyezni szükségesnek látom, hogy az változni szokott a szerint, a mint annak a művész által önállóan vagy a fejedelmek családi és más országaik czímereivel egyesítve kidolgozása kívántatik. Bonyolulttá válván ilyenkor a műalkotás, nem csoda, ha olykor a jog, olykor a czímertan törvényei szenvednek sérelmet. A nemzeti fejedelmek pénzein, sőt a Habsburg-háziakén még inkább feltűnik e változatosság, hogy ne mondjam kuszáitság; de az a törvényt és történeti jogot meg nem változtathatja. Hogy az 1765-ki czímerben a közép tér aránytalanúl keskeny s heraldikailag inkább gerenda, mint mező, ez annak jelentését nem változtatja meg. A czímertan törvényei szerint ugyanis a kétszer metszett paizs-tér minden körülmények között bárom mezőt alkot, keskeny bár vagy széles legyen az. Az sem hibáztatható e czímerben, hogy a közép mező kifestésére a veres festékszín van használva ; a gerenda ugyan szabály szerint mindig érez, de színezhető, s itt veres színnel bevonni azért kellett, mert a magyar, mint fő nemzet színe az, s ezt — mint némely pénzeken észrevehető — kihagyni nem lehetett. 1) Az orsz. levéltár erdélyi osztályában levő országgyűlési könyvekből s az 1792-ben Mr. megerősítést nyert törvényeiéből.