Századok – 1888

Értekezések - JAKAB ELEK: Az egykori Erdély nemzeti színeiről 435

KÜLÖNFÉLÉK 445 ban és helységében kihirdettetését elrendelte. Midőn ezt az erd. udv. kanczellaria 1767. öktób. 19-én a felségnek előadta, az tudo­másul vette.1) Erdély új ezímével s czímerével attól fogva harmad­fél évtizeden át tettleg élt is. Az 1791-ki országgyűlésen, egyéb alkotmányt illető nagy fontosságú kérdésekkel együtt, ez is tárgyalás alá került. A kk. és rr. hálával emlékeztek ugyan a királyné azon gyöngéd anyai érzel­mére, hogy Erdély fényét új díszes czíme által emelni kívánta ; de az erről kelt adomáuylevél szövegében oly kifejezéseket találtak, melyek az ország alkotmányával s Magyarország szent koronája jogával ellenkeznek. Annak ugyanis mindjárt elején van említve : »hogy Erdély hajdan Közép-Dacia volt«, ismét : »hogy az a régi Daciának különös részét alkotta,« megint : »hogy a rómaiak uralmá­nak soká ellene állott.« Ezek — mondják a kk. és rr. — ellenkeznek azon viszonynyal, melyben Erdély úgy a magyar királyok, mint a nemzeti fejedelmek alatt Magyarországhoz állott, melynél fogva az mindig a magyar korona tagjának tartatott, s úgy tüntetik fel azt, mintha a római birodalomnak lenne tagja, mely a fegyverrel meghódított Daciához jogot szerzett, holott mind a dák, mind a római jog a magyar királyság megalapításával rég megszűnt, s azóta Erdély mindig a magyar királyi koronának tagja ; az volt a külön nemzeti fejedelemség korszakában is ; ezt II. J ános [Zsigmonddal] s Báthori Zsigmonddal és Gáborral, Bethlen Gáborral és I. Lipót császárral és fejedelemmel kötött szerződé­sek igazolják. Az adománylevél azon pontja tehát, a hol Erdély Nagyfejedelemség úgy említtetik, mintha a régi római császári jognál fogva a közös osztrák monarchia tagja volna s oly kötelezett­ségi viszonyban levőnek állíttatik, mint a többi osztrák örökös tar­tományok — minthogy ebből olyasmi tűnik ki, mintha Magyar­ország és Erdély az örökös tartományok közösségébe lennének beolvadva, ez pedig Erdélynek az osztrák birodalom német tarto­mányaihoz való viszonyát szabályozó Pragmatica Sanction al ellenkezik, s Erdélynek a felséges uralkodó-házból való fejedel­mei által is elismert alkotmánya és törvényei szerint az örökös tar­tományokkal egy politikai testbe nem foglalható, sőt ellenkezőleg Magyarországgal alkot egy testet, melynek koronájához tartozik, s mint ilyen, külön és független léttel, törvényhozási joggal és igaz­gatási formával bír ; minthogy az új czím és koronás czímer által Erdély a magyar koronától elválasztatni czéloztatik : ez okoknál fogva az ország kk. és rr. azon czímről kelt kir. adománylevelet [diplomát], mint tudtokon s beleegyezésükön kivűl adottat, nem a »Nagyfejedelemség« czíme eltörlése végett, a melylyel a felséges Az erdélyi udv. kanczclláría levéltárában levő eredetiékből,

Next

/
Oldalképek
Tartalom