Századok – 1888

Értekezések - JAKAB ELEK: Az egykori Erdély nemzeti színeiről 435

KÜLÖNFÉLÉK. 439 a czímertani szabályokkal ellentétben áll ; mert a fejedelmi iroda kiadója, minden hihetőség szerint, a magyarok fekete sasa színét akarta vele ábrázolni. János Zsigmond alatt 1560-ban s Báthori Zsigmond korában 1596-ban a lilaszín is volt használatban, a mi a czímertani szabályokkal szintén ellenkezik, mert azok csak egyszerű és határozott színek használatát engedik meg. A másik, a miből tájékozást kívántam szerezni, a nemzeti fölkelésekkor (insurrectio) használt zászlók színe kinyomozása. Hogy a nemzeti fejedelmek alatt az országnak volt zászlója, s mikor a fejedelem hadba indult, azt tábora előtt vitték, az egykorú krónikaírók följegyezték ; de színeiről csak annyit írtak, hogy nagy aranyas zászló volt. Egy a Mária Terézia fejedelemasszony korabeli (1741 46. évközi) fölkelési zászlót a székely határőrség felállításakor 1765-ben az erd. kir. kormányszék a maga levéltárából nyugta mellett - a mi ma is megvan — annak huszárezrede számára adott át egy kiküldött huszár tiszt kezébe ; színe azonban nincs leírva sem a levéltári leltárban, sem a nyugtában. Ugyanazon nemzeti fölkeléskor használt, s a háború végén a kir. kormányszék levéltárába letett három erdélyi fölkelési zászló a levéltárnak 1873 — 74-ben Buda-Pestre szállításakor az erdélyi muzeumnak adatott át — azoknak sincs színleírása. Innen tehát felvilágosodnom szintén nem lehetett. Az erdélyi czímerekről hozott 1659-ki törvényen is akkor ' mindjárt csorbát ejtett az, hogy a magyarországi részek vármegyéi nem csináltattak maguknak pecsétet, hanem az erdélyi vármegyék pecsétfeliratába magukat is bele foglaltaknak tekintették s a négyes czímer helyett hármas lépett életbe ; a színeknek azelőtti, változólag alkalmazott gyakorlata, a törvény kelte után is fenmaradt, a törvényhozás és kormány mindkettőt elnézte ; az országos czímer- és pecsét-iigy s a függő pecsétek zsinór-színei, a mint fennebb láttuk, oly változólag használva maradtak fenn 1765-ig. Ez évben nov. 2-án (a kezeim alatt levő egyik eredeti arany pecsétes oklevél e napon kelt) Mária Terézia királyné és fejedelemasszony Erdélynek »Nagyfejedelemség« czímet és a három nemzet czímereit egyesítő új kifestett országos czímert adott. A czímerek a törvényben meghatározottak voltak. A paizs két elválasztó vonallal három mezőre van osztva. A felső sötétkék mezőben a székelyek, az alsó arany mezőben a szászok czímere vau. A két mezőt elválasztó gerendán, a mi a közép mezőt teszi, a magyarok fekete sasa álló helyzetben. A gerendát érczszínnel szokás festeni ; itt a művész veres festékkel vonta be, figyelemmel levén ama czímertani szabályra, hogy érezre érez színnek jőni nem lehet, s hogy a veres szín, mint a magyar vármegyék színe, a 29s