Századok – 1888

Értekezések - JAKAB ELEK: Az egykori Erdély nemzeti színeiről 435

438 különfélék. A végeredmény az. liogy Erdély czímeréről s ezímere színeiről sem tiszta, végrehajtott törvény nincs, sem a történelem és irodalom a tudnivágyót kielégítőleg tájékozni nem képes. A mint fenn érintve volt, egyedül a szóban levő czímerek és színek mult századbeli használatának történeti állása s megismerése az, a mi némileg biztos támpontot nyújt, a mit tehát röviden érintenem a czél kívánja meg. Hogy Erdély czímerével miért foglalkozom ily hosszason akkor, midőn nemzeti színeiről tartok felolvasást, azt hiszem elegendő okúi szolgál az, hogy — a mint tudva van - - a czímer színeit Dem a képek (figura) színei, nem a paizs vonalai vagy díszítése, de a mezők színe határozza meg. A nemzeti és vegyesházi királyok pecsétem semmi nyoma nincs sem Erdélynek, sem czímerének. Az Erdélyt kormányzó királyi berezegek és vajdák pecsétein szintén nem található fel egyik se. Ez az első királysági korszakok tanúsága. . . Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Apaffi Mihály pénzein ott van a három nemzet ezímere, liákóczi Zsigmond és Báthori Gáboréin csak a magyaroké és a szászoké láthatók ; de Erdély, mint ország, még különválása után sem használt országos közirataiban külön országos czímert és pecsétet 1612. előtt, hanem az anyaországéval élt. A Báthori Gábor fejed, után következők is oly különböző czímereket és pecséteket használtak, hogy 1659-ben Barcsai Ákos fejed, alatt azon okból: » mivel az országnak nagy kárára volt, hogy nem volt bizonyos pecsétje, a Szász-Sebesen hozott III-ik t.-cziklcben meghatároztatott, hogy a fejedelem készíttessen az országnak pecséteket, s rajta legyen a magyarok pecséte a fél-sas, a székelyeké a nap és új hold, a szászoké a hét kulcsos város (vagy az azt jelképező hét bástya), a magyarországi részeké a négy folyó és kettős kereszt.« Itt látjuk legelébb törvény által megnevezve az országot alkotó három nemzet czímerét, de azok színét nem. Erre nézve két út látszott előttem az öntájékozásra nézve sikert ígérőnek : egyik az, hogy a nemzeti fejedelmek alatt kelt nagy számú kiváltság- és adomáuylevél függő pecsétjét megvizsgáltam a végre, hogy meggyőződjem : ha van-e határozott elv és következetesség a zsinórok színei összeállításában? S úgy találtam, hogy nincs. A pecsétek néha, a magyar három színű veres, fehér, zöld, — máskor az erdélyi kék veres és aranysárga színű zsinórokon függöttek. Báthori Gábor erdélyi fejedelem alatt 1609-ben s Bethlen Gábor fejed, alatt 1619-ben a magyar három szín mellett a kék és aranysárga erdélyi szín is benne volt a pecsétet tartó zsinórfonadékban. II. Rákóczi György alatt 1649-ben a magyar háromszín mellett benne volt a fekete színű selyemfonal is. a mi