Századok – 1888

Értekezések - JAKAB ELEK: Az egykori Erdély nemzeti színeiről 435

KÜLÖNFÉLÉK. 437 Beelens József [később báró] : Die Wappen und Siegel der Fürsten von Siebenbürgen czímű 1838-ban megjelent művében bőven szól Erdély czímeréről, s ugyan ő egy később 1844. kiadott -.Historisch(•'enealogiseh-Geographisches Atlas czíműben is említi. En is irtam az erdélyi országos czímerek Történetéről a Századok 1867. évi folyamában a 336—352. lapokon. Czímertani tekintetben megemlítem Erdély pénzeinek a Széchenyi-féle Catalogus Nummorum XVI-ik tábláján látható különböző érmek erdélyi országos czímereit, úgy a dr. Érdi János 1862-ben megjelent Erdély Érmei czímű műve képatlaszán jobbadán a Széchenyi-Catalogus nyomán közlött érem-ezímereket. E forrásokból azonban a tanúlni vágyó csak a czímerekről találja meg a kívánt felvilágosítást ; a czínier-paizs mezőinek felosztása, egymás mellé helyezése és színezése iránt Dugonics müvén kivűl egyben sincs a legkisebb utmutató tájékozás is. О a hetedik számú czímerpaizs közlésénél a czímerről ezt irja : »Erdély czímere két mezőre oszlik : az alsó veres mezőben hét halmocskán hét kastély — a szászok czímere, felül jobbra (nem heraldikailag értve, de a mint a nézőnek a látás elébe tünteti) a székelyeké a növekedő hold, balra ugyanazoké a nap, aranymezőben a magyarok sasa vagy karuly madara. A nyolczadilc számú czímerpaizsról pedig igy ír: ez három részre osztott paizs, a hegyes csúcsban végződő első arany mezőben a hét dombra épült hét kastély — a szászok , czímere, a felső, elválasztott két kék mezőben, jobb felől felül a nap, alól az új vagy növekedő hold a székelyeké, balfelől a magyarok jobbra néző fekete sasa vagy a karuly (Astur). stb. Ez író tehát egyik leírásában a magyarok czímere mezejét írja aranysárgának, a szászokét vörösnek ; a másikban mind a magyarokét, mind a székelyekét kéknek, a szászokét aranysárgának. Az elsőben a székelyek czímere mezejének színét nem mondja meg, a másodikban a magyarok és székelyek czímere mezejének színét egyiránt kéknek írja, de forrását nem mondja meg, s azért tudósítása nem teljesen megbízható. Dugonics czímertani tévedései : két mező egy színre festése, a mezőben a magyaroknak, mint fő nemzetnek legalól helyezése, a székelyeket illető mező színének mellőzése, a magyarokénak kétképen adása — szakértők előtt első tekintetre nyilvánvalóvá lesz. Szint oly czímertani botlás a művész vagy utasítója részéről az, hogy 1837. Y. Ferdinánd király és fejedelem emlékpénzén az ország czímerét két mezőre osztották, az egyikben a magyarok és székelyek hármas czímerét, a másikba a szászokét helyezvén el, s a kétfelé osztó széles vonalat — gerendát — üresen hagyván.1) ') Erdély Érmei. Юг. Érdi János. stb. XXIV. tábla G. sz. SZÁZADOK. 1888. V. FÜZET. 29