Századok – 1888

Értekezések - JAKAB ELEK: Az egykori Erdély nemzeti színeiről 435

438 KÜLÖNFÉLÉK. rumän tudósok a Tiszáig terjedő földterületet értenek alatta, s Daco-Romániának állítják és tanítják ; holott Magyarország államszervezete, nyolezszázados írott alkotmánya és a történetírás minden kételyen felül helyezte, hogy az a magyar nemzeti és vegyes házi királyság alatt, Magyarország erdőn túli kiegészítő része volt, nem önálló ország, tehát külön czímere és külön színe nem lehetett. A nemzeti fejedelemség korszakában ellenben, az összes törvények és az egész alkotmány-rendszer bizonyítása szerint, Erdélyország és nem Daco-Román ország volt. Harmadik nagy különbség Erdély és más országok közt az, hogy abban a nemzeti és vegyes házi királyság korszakában nem egy, de három alkotmány által egyenjogosított nemzet, s azoknak három külön nemzeti és politikai tartományterülete volt a király és ország által biztosított önkormányzattal : a magyar, székely és szász nemzet. Magyarország kétfelé válása s a nemzeti fejedelemség megalapítása után ezek hárman egyesülve alkották Erdélyország szövetséges kis államát, mindenik külön czímerrel kezdett élni, s azt külön színnel festetni. Ebből világos, hogy itt egy nemzeti czímerről s egy országos színről beszólni nem lehet, hanem háromra kell a vizsgáló figyelmének szükségképen kiterjedni. S ha e czímereket és színeket s azok egymás mellé miként helyezését és kifestését törvény vagy százados gyakorlat megalapította volna, és sem közjogilag, sem czímertani tekintetben egyikhez sem férne kétség : itt határ lenne vonva a további nyomozódásnak, s tudományos elmélkedések szüksége nem forogna fenn. ' De sajnosan jegyzem meg, arról : hogy Erdély egyenjogú három törvényesen bevett nemzetének czímere és azok színe egy országos közös czímerben közjogilag miként voltak egyesülve s egymás mellé helyezve? a történelemben a habsburg-lotharingiai ház uralkodásáig majd semmi positiv tájékozás nem található; a létező egy-két czímertani műben sincs iránta felvilágosító útmutatás, és így az országos czíiner és annak színei mivolta iránt némi alapot csak a vele élés és gyakorlat |tmts et, consvetudo] nyújt, a mi magyar jogfelfogás szerint némelykor irott jog és törvény erejével bír. Az irodalomban Erdély és az erdélyi három nemzet czímeréről a következő önálló művek és újabb tudósítások vannak. Benkő József: Transsilvania Generalis czímű, 1777-ben megjelent műve I. kötete 38—43 lapjain le van írva Erdély czímere, a Nagyfejedelemségről kelt kir. oklevél alapján, a miről én a gondviselésem alatt levő eredetiből hátrább új adatok nyomán, új irányban és szempontból fogok szólani. Dugonics András : A Magyaroknak Uradalmaik s. a. t. czímű 1801. megjelent műve 50-ik lapja melletti ábrákon Erdély kétféle czímer-rajzát közlötte.