Századok – 1888

Értekezések - JAKAB ELEK: Az egykori Erdély nemzeti színeiről 435

KÜLÖNFÉLÉK. AZ EGYKORI ERDÉLY NEMZETI SZÍNEIRŐL. Azok előtt, a kik az alkotmányhoz — a mint kell — szigorúan s alkudozást nem ismerőleg ragaszkodnak, méltán tűnhetik fel, hogy ma, s ép a mostani viszonyok közt, magyar tudományos gyűlésben, nem daco-román s nem ó-szász, Erdélyről tart felolvasást, Megnyugtatásul kijelentem, hogy én az 1848. előtti történeti Erdélyt értem, s annak nemzeti színeiről szólok. Én ma az egykori Erdélyt csak azon 16 vármegyében ismerem, ') melyek a magyai'országiakkal szervezetükben s politikailag elválaszthatlanul s föloldhatlanul egyek s ezen törvényhatóságok törvényes és alkotmányos közös neve: Magyarország. Azért használom a történeti jelentőségű »tármegye« kifejezést, mert a megcsonkított »megye« 1 szót rossznak tartom, minthogy az által törvényhatóságaink épen jellemző történeti legszebb vonásukat vesztik el. Az is különösnek látszhatik, hogy ily egyszerű kérdést tudományos felolvasás tárgyává tettem, holott egy nemzeti állam színe néhány szóban kifejezhető. Ez igaz. Nem kell messze mennem, példaképen Magyarország 1848-ki XXII. t.-czikke l.§-át idézhetem, mely azt mondja : »A nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállittatik,« ismét a 2. §-t, mely rendeli : »hogy a három színű rózsa polgári jelképpen újra felvétetik... « íme a nagy Magyarország czímer- és szín-kérdése néhány sorban tisztázva s szem elé van állítva. Erről valóban lehetetlen felolvasást tartani. Másként áll Erdélynek mind czímere, mind kifestési színe kérdése. A tisztelt társulati gyűlés és hallgatóság jól tudja, hogy már az első szó : Erdély, ma már vitás kérdés, bár léte mellett Magyarországnak ezer éves története tanúskodik. A rumän történetnyomozók máskép kezdik nevezni, t. i. Ardelion görög szóból rumanűl Ardealu-пак- A második szó : Ország szintén vitás. A ») 1876. XXXIII. t. cz.