Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumän történetírás újabb jelenségei - II. közl. 932

935 TÖRTÉNETI IRODALOM. függő állapotáról tanúskodik. A magyarok megjelenéseig ép Dacia volt barangoló népek tanyája, (Hürde), a honnan a barbárok a Dunán tuli római provinciákba törtek be. (47. 1.) Major azon állításának, hogy a huunok a népies latin vagy ausoniai = tehát rumän nyelvet beszélték volna — mondja Hunfalvy — Prisons Rhetor előadását kell szó szerint szembeállítanunk. Priscus beszéli, hogy a midőn egy reggel Onegesios, Attila fővezére lakja bejárata előtt sétálva várakozott, egy czifra barbár öltözetű egyén őt görögül üdvözölte, chain'-1 kiáltott felé. О elcsudálkozott rajta, mert azok az együtt élő barbár népek saját nyelvök mellett, csak a hunn, vagy góth, vagy még az ausoniai nyelvet beszélik, és pedig az utóbbit csak azok, akiknek a rómaiakkal érintkezésök (Verkehr) van. Görög beszédet csak foglyoktól lehet hallani, akiket a thrák vagy illyr partokról hurczolnak ide, s a kiket bozontos, nyomorú kinézésükről azonnal megismerhetni. Az ebéd mellett, melyre Attila a konstantinápolyi követséget is meghívta, Priscus egy skytha mellett ült, a ki vele ausoniai nyelven tudott beszélni. Priscus — jegyzi meg Hunfalvy — beszél hunn, góth, római és ausoniai nyelvről, de latinról nem; tehát különbséget sem tesz a latin és ausoniai nyelvek közt ; ezt Major költötte, hogy az ausoniai név alatt a valachohiak — oláhoknak már az V-ik században fönlétét igazolja. De a rómaiak (Romäer) lehettek vlachok. mondhatja valaki. Igen, de ezt Priscus megjegyezte volna, a ki értette az ausoniai nyelvet s rajta beszélt. О az egész mai Bánátban a Tisza mentén mindenütt barbárokat talált : barbár ételt, italt, szállást. Priscus bizonyságtétele a legtalálóbb megsemmisítése Major és az egész rumän történelmi iskola ábrándjainak. (50. 1.) Ha lett volna Attila útjában rumän, Írnokait vagy kanczellárjait azok közül vette volna, nem kért volna Aetiustól; fürdőkészítő mesterembert is közűlök keresett volna, nem UlpiaTrajanaból és Apuliaból, szóval : ha Gibbon és Balcesku civilizáló rumänei Attila idejében éltek volna, az ő környezetéből ki nem maradtak volna. (51. 1.) Midőn 375 körűi a hunnok a góthokra rontottak, már nem csak a római, de a dák név is eltűnt volt ; mert egyfelől a sarmaták, másfelől a vandalok laktak, a kiket a történetírók említnek. És az irók mind latinúl irnak. Fel kell tennünk, hogy ezek Dacia latinúl és ausoniai nyelven beszélő lakóit megnevezték volna, ha lettek volna. A római név dicsősége Attila idejében még akkora volt. hogy egy Daciában latinúl beszélő nép elrejtve nem maradhatott volna. (52. 1.) Csodálkozását fejezi ki Hunfalvy Balcesku, Major és Sinkai azon állításaik felett, hogy szeriutök a bolgárokat a rumänek térítették a keresztény vallásra, s a bolgár királyok a Xl-ik századig rumänek voltak. Ez valóban Balcesku könyvében szó szerint