Századok – 1888

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 88

88 TÁRCZA. Réthy László. A svájczi »hunnok«. Bud. Hirlap 359. sz. Sc/uiffer Józsi)'. Apatiu múltja és jelene. Bácska 91. sz. Schönherr Gyula. A legrégibb nagybányai könyvkiadó. (Stephanus Heckcl.) Nagybánya és Vidéke 52. sz. Szendrey János. Szolnok város múltjából. Szolnoki Híradó 100. sz. Szilágyi Sándor. Országgyűlési karezolatok. Kolozsvár 300. sz. mell. '1 erény János. A magyar ipar vázlatos története a legrégibb időktől a nagy olvasztók korszakáig. Bányászati és Koh. Lapok 12. és köv. sz. Toóth-család (A veszprémmegyei —) Veszprémi Fiiggetl. Iíirlap 59. sz. Zoványi Jenő, Melius Péter mint exegeta. Sárosp. Lapok 45 — 49. sz. FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. A »HAZÁNK« decz. füzetével negyedik évfolyama zárult be, — Négy éves fenállása óta a jelen és mult század történetének sok nevezetes emlékét jegyezte fel e folyóirat, a mely onnan kezdi a történeti emlékek közlését a liol a »Századok« elhagyja, t. i. a szathmári békétől. Főkép 1848 — 49. történetéhez közölt eddig sok becses adalékot. Jelen füzetében is két dolgozat foglalkozik ezzel: Thoroczkay Sándor »Erdély történetéhez 1848- -49-ben« cz. a. Kőváry történelmének az orosz-osztrák elleni erdélyi hadjárat leírásában előforduló némely tévedéseit igazítja helyre. Léhoczley Tivadar Munkács vára 1848 — 49-ben szerepléséről a III. közleményt adja. A füzetet különben Thirn József közleménye nyitja meg Belgrád ostromáról (17 89), Vörös Antal feljegyzései alapján, a ki Belgrád ostrománál mint hadi biztos működött. Hö/.e Lajos »egy híres beszéd« cz. a. Czindery Pál Somogy követének vármegyéje közgyűlésén 1796-ban mondott ama beszédjét közli, mely miatt királyi parancs által követi tisztjétől megfosztatott. Abaß Lajos 1731-iki felsőbányái boszorkánypöröket mutat be. Kovács József Balogh János barsi követnek amaz ügyéről közöl egykorú leirást, midőn öt a szólásszabadság ügyében az 1835-iki országgyűlésen tartott beszéde miatt a bécsi kormány bütlensc'gi perbe idézte Szácleczky Lajos az 1824-iki zempléni mozgalmakról közöl egykorú leirást és verset a gr. Toldalagi család radnótfái levéltárából. Torma Károly gr. Kemény Sámuel belsö-szolnokmegyei alispán bucsú-iratát mutatja be, midőn II. József halálával e tisztségről lemondott. Brabbée Gusztáv a lloravilágban az oláhok közt keletkezett »Fratres de Cruce« titkos szövetkezőkről ír. A tárczában Paszlavszky Sándor érdekes gúnyverset közöl 1833-ból, mely Erdélynek Magyarországgal kivánt összekapcsolásakor némely követekre íratott. A füzetet Szinnyei repertóriuma zárja be. — Az » AIÍCII.VEOLGGIAI ÉRTESÍTŐ« 5-ik száma befejezte az 1887-iki folyamot. Épen-olyan édekes s épen olyan gazdagon van illustrálva, mint a megelőző füzetek — s hogy a szokottnál is érdekesebbb azt két fontos közleményének köszönheti. Az egyik Lubóczy Zs. értekezése a vojniczai