Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - VÁCZY JÁNOS: A magyar politikai irodalom történelméről - I. közl. 851

862 TÖRTÉNETI IRODALOM. 862 élt, munkált, hatott az 1790-ki országgyűlés közszellemében is. Hogy aztán viszont az országgyűlés működési iránya visszahatott az irodalomra: ez csak természetes s nem egyedüli jelenség irodal­munkban. A kérdést tehát, mely valóban érdekes és nagyfontos­ságú, hogy vájjon az irodalom jelölte-e ki az országgyűlés műkö­dési irányát, vagy megfordítva az országgyűlés közszelleme ragadta magával az irodalmat: nem is szükség ily alakban fel­állítanunk. Az eszmék természetes fejlődési menete, véleményünk szerint, mindig az irodalmon keresztül vezet. A kivételek csak látszólagosak s így is gyéren fordulnak elő. Más kérdés azonban, hogy vájjon az irodalmi eszmék, ha politikai alakot öltenek : mikép valósúlnak meg a közéletben, van-e annyi életrevalóságuk, hogy a gyakorlatban is megtarthas­sák azt az eredeti czélzatot, mely azokat szülte. A magyar iro­dalmi reformtörekvések a politikában is tért foglaltak s pedig épen oly korlátozottan, mint a hogy amott feltűntek. Mikor Kazinczy vezetése alatt később e reformtörekvések intensivebbek lettek s teljes diadalt arattak : a politikában is csakhamar győ­zelemre jutottak. Az 1790 előtti magyar irodalom nem ölelte föl egész mértékben az újítást, csak megkezdte. Ez történt a politi­kában, társadalomban s a törvényhozás terén is. De annyi bizo­nyos, hogy a megindult visszahatás előkészítői irodalmunknak azon szerény munkásai voltak, a kik a nemzet szellemét ébreszt­getni kezdték az előtt már körülbelül huszonöt évvel, táplálva a hon­szeretetet a magyarságukra még mindig büszke köznemességben A megváltozott viszonyok, az alkotmányos fogalmak tisztu­lása hova-tovább magukkal ragadták a nemzetet s az eszmék küz­delme fokozott mértékben kezdett haladni. Az elavult alkotmány­nak korszerű átalakítása a legfőbb kérdésnek tartatott. Ama számos röpirat, a melyet Ballagi oly szerves kapcsolatba hozott ama kor politikai kérdéseinek megoldásával, mind azt mutatja, hogy a fölvetett eszmék termékeny talajra találtak a nemzetben. Batthyány Alajosnak Ad amicam aurem czimű négy kötetes munkája a jogegyenlőség alapján szervezett monarchia államesz­ményéből indul ki. Lelkes, tanult s következetes harczosa a demokratiának. Liberális eszméi éveken át foglalkoztatják a szel­lemeket s természetesen erős visszahatást keltenek. Még később, 1796-ban is síkra száll ellene egy névtelen író az Analysis. . . 1) czimű két kötetes nagy munkával, hogy a felvilágosodás győzel­mét meghiúsítsa. Vizsgálja: vájjon derék polgárok-e azok, kik ama határokat, melyekre a polgári szabadság biztonságának Analysis libri ad utramque aurem dicti. Pars I. II. Pestíni, 179G. 8-r. VIII. 517, 3 1.; 399, 3 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom