Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumän történetírás újabb jelenségei - I. közl. 841

848 TÖRTÉNETI IRODALOM. 848 gesei voltak, nom alattvalói a magyaroknak. Nem is volt egész Erdély alattuk, a déli részben ott voltak Fogaras és Omlás rumän herczegségek. északon Máramaros és Radna. A magyarok inkább liadi táborhelyeket képeztek, mint országot és népet. Kiviilek ott volt még keleten a hegyek között néhány székely horda, székekre oszolva, demokratiai intézményekkel, s csak 1143-ban jöttek be a szászok, de a rumiinek azután is többségben voltak s birtokjoguk önérzetét a XIII-ik századig megőrizték. (35. 1.) »Major ezt máskép adja elé. Szerinte Szent-István Gyula rumän vezért legyőzvén. Erdélyt Magyarországgal egyesítette, s a magyarok akkor kezdettek ott letelepedni. A székelyek — szerinte szlávok, a kik a rumánekkel együtt laktak ott Gelu és Mén-Marót birodalma szomszédságában, s szláv nyelvöket úgy vesztették el. mint a magyarok közé jutott kunok a maguk kunnyelvét, s idővel magyarokká lettek, mint szintén az Egervölgyben levő francziák is lassanként elmagyarosodtak. (30.1.) »Balcesku szerint a X. XI. században elé állott két rumän független állam: Oláhország és Moldva. A rumiiuség itt láthatóbbá lett. A viharos középkor három részre szakította ugyan a régi Daciát; ezek voltak: Erdély a Bánáttal, Oláhország és Moldva. De a régi egységre való visszaemlékezés a rumünségben folyvást élt. Ezt elsőben Mircse, azután István rumän vajda próbálta megvalósítni. Minél több vérbe került, annál hőbb volt a nemzetegység utáni vágy s annál terhesebben volt elviselhető a szolgaság, a mit Mátyás, a rumän király kedvezései sem tudtak enyhítni, mert az erdélyi nemesség neki, mint rumäunek nem engedelmeskedett. sőt fellázadt ellene. I. Lajos annyira ment. hogy a nemességnek nyilván jogot adott a rumänek kiirtására. (39.1.) E sors türhetleií volt. Ezért lettek az 1438. és 1514-ki fölkelések. (38. 1.) A nemzeti egység nagy eszméje átalános népérzelem volt a rumänek közt; az volt, a mi ma is: egy jog és egy kötelesség! Ez az egyetlen eszköz arra, hogy az idegenek (érti a magyarokat) uralmától megszabaduljanak. S erre csak egy hatalmas rumän kard kell. (39. 1.) De isten büntetése utóiérte á zsarnokokat 1526. Mohácsnál. (40. 1.) Ennek daczára a zsarnokság tovább tartott, s Erdélyben mind nyomasztóbbá lett. (29. 1.) A rumänek gyülölsége a magyarok zsarnoksága ellen megtestesült Máyláth Istvánban és Békés Gáspárban. Bares Péter Moldva uralkodója pedig 1528— 1544. között tizszer rontott be Erdélybe, pusztítva, s a rumänek örökölt birodalmát visszakövetelve. Ezt tették az utána következett vajdák is 1550., 1552., 1553., 1556. és 1557-ben. A Kárpátokon innen és túl levő rumänek megemlékezve közös eredetökre és közös nemzeti érzelmükre, valahányszor a Kárpátokon feltűnt a rumän hadi zászló, egész Erdély megrendült : a