Századok – 1888
Értekezések - KIRÁLY PÁL: Marcus Ulpius Trajanus dák háborúi - I. közl. 812
DÁK ITÁP.ORÚI. 821 Trajánt 97-ben adoptálja Net'va, s ezzel oszlani kezd a homály mely a nagy ember élettörténetének első részét födi. Nerva és Traján között nem volt semmi rokonság *), s arról sem értesülünk, vájjon volt-e közöttök előbb baráti összeköttetés. Nem ismerjük az okokat sem, melyek a császárt e nagy elhatározásra birák. csak annyit tudunk, hogy a nagy tekintélyű, a közszeretetben álló L. Licinius Surának volt némi része a világraszóló eseményben.2) Traján hálás volt irányában mindvégig. Nerva elhatározását, örömrivalgással fogadta az egész birodalom, remélve várva, hogy Traján rendet tud teremteni, s az egykorúak előtt feledhetetlen volt a nap, melyen a tisztes ősz, beteges császár a Capitoliumba ment, s ünnepélyes, a mély megilletődéstől remegő hangon monda az összesereglett óriás néptömegnek : — »Én fiammá fogadom M. Ulpius Nerva Trajanust« 3) E szavakat a roppant tömeg kitörő lelkesedéssel fogadta. Mindenki jobb idők előhírnökének, felsőbb hatalom inspiratiójának tekintő azokat, és isteni kinyilatkoztatásnak midőn a császár Jupiter Capitolinus. fölséges oltárára letevé a Pannoniából érkezett babérkoszorút. Atalános volt a hit és meggyőződés, hogy a dunamelléki vészteljes háborút csak azért támaszták az istenek, mikép a, mérhetetlen, de megrendült impérium Traján kebelén találhasson menedéket.4 ) »Az istenek tevék, hogy a győzhetetlen császár fölemeltetését a győzelem symboluma diszítse.« 5 ) Nerva sajátkezűleg irt levéllel tudósítá Trajánt az adoptióról, s a megbántott Ohryses Appolóhoz intézett szavaival : »Tíaetav Aavaol è|ià Báxpua soie. ßeXeaaiv« e) szólitá föl, hogy büntesse meg a praetorianusokat. Trajánt készületlenül találván о hir, vonakodott elfogadni az adoptiót, míg a senatus is meg nem erősíté.7) Ez megtörténvén, szívesen vevé a moesiai sereg gratulatióját,melyet kisöccse Had->) Plin. Paneg. c. 7. Nulla adoptati cum eo qui adoptabat cognatio. Aurel. Vict. Epit. 13. Hic ob honorem Surae, cuius studio impérium arripuerat, volacra condidit. Dio Cassius RS, 3. 4) Plin. Paneg. 6. Bxpectatum est tempus, quo liqueret non tarn accepisse to, beneficium quam dedisse. Oonfugit in sinum tuum concussa respublica. Jellemzően mondja Eutropius VITT, 1. Reipublicae divina provisione consnluit Trajanum adoptando. b) Plin. Paneg. c. 8. Adlata erat ex Pannónia laurea, id agentibus diis ut invicti imperatoris exortum victoriae insigne decoraret. Hanc, imperátor Nerva in gremio Jovis conlocarat. — V. ö. c. 16. ') Homer : Ilias, I— 42. P.oszulják meg nyilaid könnyeimet a Danaokon, ') Plin. Paneg. c. 9. Ut, vero ad te fortunae tuae nuntius venit, malebas quidam hoc esse quod fueras, sed non erat, liberum. V. ö. с. 10. Ad hoc audiebas senatus populique consensum. Non unius Nervae iudicium illud. illa electio fuit. Nam qui. ubique sunt homines, hoc idem votis expetebant,