Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Romano cath. per Moldaviam episcopatus írta Schmiedt Guilielmus 762

TÖRTÉNETI IRODALOM. 763 Róbert esztergomi érsek által lett alapítását mondja el, ki tudva­levőleg Theodor domokos-rendi szerzetest állította az új püspökség élére. I)e a kun püspökség rövid életű volt. A mongol invasio azt is elsöpörte a földszínéről. 1359-ben történik, bogy a máramarosi oláhok Dragossal élükön a kunoktól elhagyott földön, a magyar király hübérurasága alatt egy új fejedelemségnek vetik meg alapját. Ezen Dragos egyik utódának, Laczkónak, tiz évvel később (1369-ben) a szerethipüspök­ség köszöni létrejövetelét, melyet mintegy 30 esztendei fennállása után a bakói püspökség váltott fel. Sándor moldovai vajda kény­szerítette Sartorius Jánost, Szereth utolsó püspökét arra, hogy a püspökségnek Bakóba való áthelyezését a pápánál kieszközölje. Az áthelyezés IX. Bonifácz beléegyezésével 1401-ben megtörtént, és Sartorius János nyitja meg püspökei sorát, ki után még hét püspököt találunk, bezárván a sort 149.7-ben a magyar születésű Tamás »de Zagradino.« E Tamás püspökségének kezdetével összeesik Bakónak a török által való elpusztíttatása. A bujdosóvá lett püspök, ki egyházmegyéjét azért meg-meglátogatni nem mulasztá el, egy püspöki látogatása alkalmával orgyilkos kezek által veszett el. Halálával, mondhatni, pásztor nélkül maradt a moldovai catholikus egyház, s csak a Csiksomlyóról Bakóba költözött Eerencz-szerzetesek ápolták a bitet, míg 1598-ban, VIII. Kelemen pápa idejében, száz évig tartó haldoklás után újra feléledt s Q.uirini Bernardiuussal püspökeinek sorozata újra elkezdődik. A XVII-ik században a moldovai catholikus egyház zavaros belviszonyai több ízben a szentszék beléavatkozását vonták magok után. Legfontosabb volt ezen esetek között Bandini Marcus mar­cianopoli érsek küldetése 1646-ban, ki apostoli felügyelőként jelent meg Moldovában, s a szentszékhez küldött jelentéseiben a moldovai catholicismus szomorú képét tárja elénk. »A legtöbb pap fara­gatlan, tudatlan és erkölcstelen.« Bandini erős kezekkel nyúlt a kóros állapot gyógyításához, de munkálkodásában a Chmielnicki Bogdán kozák hetman és a lengyelek közt kitört háború akadá­lyozta, mely a hetman megveretésével végződvén, szövetségesének, Lupul moldvai vajdának vajdaságába került. Ez időtől fogva a lengyel királyok mind több és több befolyást igyekeztek szerezni Moldovában, s e befolyás megszilárdítása- és megtartására nem csekély fontosságú volt a bakói püspökségnek lengyelekkel való betöltése. Igy történt, hogy ezután száz évnél tovább lengyel ere­detű püspököket találunk Bakó püspöki székén. Minő viszonyban élt századok lefolyása alatt a moldovai catholikus egyház a görög-keletivel — Schmidt munkája kimerítő tájékozást nyújt effelől ; azért e viszony részleteibe nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom