Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - IX. közl. 730

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 737 ságos lakoma színe alatt akarata ellenére bevitte Bonczidára, mely megaláztatás okozá, bogy a Bánffy bukásában főeszköz lőn. A Bánffy elitéltetése után őt bízták meg az ítélet végrehajtásával, ki sietve ment Bethlenbe, hol 1674. dec. 18-kán Bánffyt hóhér által kivégeztette. Hogy a Bánffy helyére nevezték ki 1675. elején Doboka megye főispánjává, határozottan nem állíthatjuk, ez évben e tisztséget viseli, viseli 1678. január végéig, amikor Béldi Pállal beszökik a török portára, kinek az összeesküvésben társa. A portán Apafiit törekszik megbuktatni, Zólyomi Miklós részére is írást állít ki Konstantinápolyban márczius 21-kén, melyben ígéretet tesz, hogy Zólyomit fejedelemségre segíti. *) Cserei írja róla, hogy »irigyelvén Béldi Páltól a fejedelemséget, Csáky magának akarta megszerezni a fejedelemséget, Béldi Pál híre nélkül, a portán levő német és franczia oratorokat kezdé járni és ajándékozni.« Mikor Béldit a jedikulába tették, ő is fogságba került. Brankovics György szerb deszpota működött kiszabadításában, s ennek közbenjárásával szabadula ki 1683-ban rabságából. 2) Bécsbe ment fel, és az erdélyi ügyekben mint ezredes szerepel, és 1685. végén a Yeterani táborából beküldték huszárjaival Erdélybe telelni. A fejedelmi tanács midőn hírét vevé, hogy Csákyt beakarják küldeni, beküldeni azt, kit Apaffi notáztatott, ki gyanús volt a fejedelem előtt, lépéseket tett Csáky ellen a császári udvarnál, és noha az 1686-iki, úgynevezett bécsi tractatus egyik pontja az, hogy a császár Csákyra a végszéleken hadi vezérséget ' nem bíz, őt Erdélybe be nem bocsátja, mindazonáltal Csáky az Erdélyben tartott téli szállásáról máj. 17-kén Bonczidánál szállott táborba, és ő volt, ki Yeterani tábornokkal együtt Szebennél Gyulaffy Lászlót felverte. A Scherffenberg tábornok sergével ment ki ez évben Erdélyből és ezután Magyarországon látjuk 1690-ben is táborban. írják, hogy a császár a tatai uradalmat adományozta neki, s tatai kapitány is volt. Thaly, ki őt mint kamarást és belső tanácsost említi fel, azt írja,3) hogy huszárezredével vitézül küzdött Bádeni Lajos, Lotharingi Károly és Max-Emánuel oldalánál a török ellen. Pazarló ember volt, s magyarországi jószágaiból sokat zálogba vetett. Ifjabb Apaffi Mihály fejedelemnek 1696-ban Bécsbe kisértetése után, a fejedelemmel itten Csáky mind 1696-ban mind 1697-ben, az év első felében, gyakori érintkezésben volt. Ez utóbbi év junius havában jött le Bécsből Erdélybe, de hogy meddig tartózkodott itten, nem tudjuk, azt látjuk, hogy az 1698. juniusi országgyűlésen István nevű fia igen. *) Tört. Tár 1881. évf. 224. I. 2) Tört. Tár 1881. évf. 539. I. 8) Századok 1885. évf. 345. I. SZÁZADOK. 1888. VIII. FÜZET 49