Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - IX. közl. 730

734 GR. LÁZÁR MIKLÓS. 1653. végén vagy 1654. elején Fejérmegyének lesz főispánja. Megholt 1657-ben. Első neje Sombory Borbála, második borosjenői Bornemisza Kata. Losonczi Bánffy György. Bánffy György, zentelkei Bánffy Mihály és Károlyi Fruzsina fia. Hogy ő nem Кару Judith fia, hanem a Károlyi Fruzsináé, kitetszik saját naplójából, *) az 1644-iki julius 31-re írt sorokból, melyekben felemlíti mostoha anyját. Vele édes testvér Bánffy Zsigmond, féltestvér Bánffy Dénes. Naplójából kitetszik, hogy 1644-ben mátkás volt Torma Katával, csicsókereszturi Torma Kristóf és iklódi Toldalagi Klára leányával és ugyan ez évben nőül is vette. Az ez évbeni hadjáratban működéseiről adatokat nyújt naplója. Márczius 7-kére írja : »Bethlen Ferencz uramat, engemet és Gyulai Ferencz uramat küldött be Kassára tractára urunk.« Hogy őt I. Rákóczi György udvari alkapitánynak tette, így adja tudtunkra : »julius 16-án mentünk Varanóra, az nap vöttem fel az udvari kapitánságot, melyre érdemetlen is voltam ugyan, de bizony nékem nem kellett volna.« A fejedelem julius 21 -ki levelében is áll kapitánysága : »Bánffy Györgyöt is már az udvari vice kapitányságban beállattuk, most ment az végre haza, mátkáját vigye haza és készüljön lakodalmára.« Julius 23-kán érkezett haza zentelkei házához, később Bonczidáról Szamosfalvára a mátka mostohaatyja, Gyerőffy János házához ment és itt tartotta lakodalmát : »aug. 30-kán mentünk Szamosfalvára, az nap volt lakodalmam, kiért áldassék Istennek szent neve,« továbbá : »szept. 4-én Bonczidáról indultunk (Csicsó) Kereszturra.« Még e hóban visszament táborába, melyből deczemberben érkezett haza Zentelkére. Az udvari kapitányságot hogy meddig viselte nem bizonyos, mást látunk 1648-ban azzal felruházva. 1649-ben Dobokamegyének lett főispánja, a szaniosujvári vár főkapitányságát is kapta, de azt valószínűleg csak 1651-ben.2

) Az udvarhelyszéki főkapitányságra is ki volt nézve, azonban, mint П. Bákóczi György 1653-ben juliusban Kemény Jánoshoz írt leveléből 3) kitűnik, arra több oknál fogva alkalmasabbnak tartotta Kemény Boldizsárt, mely levelében ily megjegyzés áll:« ámbár Kemény Boldizsár urnái Bánffy uram jelesebb elmével bír.« Ez utóbbi évben, szep. 9-kén, portára indult, mint követ az ifjú fejedelem I. Rákóczi Ferencz ügyében ; Sebesi naplója szerint !) Szabó K. Erd. Tört. Adatok. IV. le. e) 1650-ben Haller Gábort mutatja oklevél ez állásban. 8J Magy. Történ. Tár XVIII. k.