Századok – 1888

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Patócsy Ferencz - II. közl. 714

PATÓCSY FERENCZ. 729 Nagy Iván, és utána Békésvármegyének jeles nionographusa is Haan Lajos azt állítják, hogy Patócsy Ferencz még 1560-ban is élt.') Budai Ferencz még 1554-ben szerepelteti őt; és igen sokan állítják, hogy 1556-ban, mint lázadó hűtlenség czimén Ferdinánd által jószágvesztésre ítéltetett.2) Mindezek azonban téves állítások; melyek egyszerűen a keresztnevek összezavarásából keletkezhettek. Mert igaz ugyan, hogy az idézett években csakugyan szerepel a Patócsy-név ; de az alatt többé nem Ferencz, hanem annak testvérei értendők. Ezek közül Boldizsár, 1554-ben Izabella részére csakugyan felkelést rendezett, amiért Dobó által Bethlen várában ostrom alá fogatott. Történeti igazság az, hogy Patócsy Ferencz 1552. ápril második felében elköltözött az élők sorából, özvegyet és egy leányt Zsófiát, a hős Bebek Györgynek hasonlóképen hősies lelkű nejét hagyván hátra. Özvegye, férjének halála után, Castaldo által felhivatván, hogy a gyulai várat adja át, az átadást megtagadta, mivel a szerződés szerint férje által kikötött Bodókő várát még nem kapta meg ő felségétől.3

) A kölcsönös átadás azonban egy év alatt megtörtént. Ferdinánd birtokába vette Gyulát, - s annak kapitányául, illetőleg várparancsnokául Mágócsy Gáspárt nevezte ki. ZSILINSZKY MIHÁLY. x) Lásd Nagy Iváu, Magyarország családai ; Haán, Békéevárinegye hajdana 105. 1. V. ö. Hornyik, Kecsk. Tört. I. 226. 1. 2) Polgári lexicon. 3) Serédy György levele 1552. máj. 8-káról a pozsonyi kamarához intézve. Orsz. lev.