Századok – 1888

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Patócsy Ferencz - II. közl. 714

724 ZSILINSZKY MIHÁLY. tek Erdélybe a királyné segítségére; de Fráter György, mint rendesen, gyors cselekvés által ismét meghiúsította törekvéseiket. Hirtelen vívni kezdé Gyulafehérvárat, hol Izabella királyné tartózkodott. A királyné ugyan megmenekült ; de midőn látta, kogy Fráter vakmerősége nem ismer határt, és ezzel szemben Patócsy és Petrovich nem képes őt megmenteni, — végre is késznek nyilatkozott a Ferdinánd biztosai által kinált szerződés megkötésére. A szerződés pontjai ismeretesek. Izabella királyné julius 19-kén könytelt szemekkel írta alá az oklevelet, mely fiának a koronáról való lemondását, és mindkettejök kielégittetésének pontjait tartalmazá. A rendek tíz nappal későbben a kolosvári országgyűlésen hagyták jóvá Erdélynek és a magyarországi vármegyéknek Ferdinándra való szállását, — és nekéz kebellel tették le a hűségi esküt. Fényes napja volt ez Fráter Györgynek; de szomorú napja Patócsy Ferencznek, aki kénytelen volt ellenfelének győzelmét elismerni, és a többiekkel együtt Ferdinándnak meghódolni. Bánatos szívvel nézte az ünnepélyes jelenetet, amint Izabella saját kezével nyujtá át Castaldo tábornoknak a koronát, magát és fiát Ferdinánd pártfogásába ajánlván ; és nem csekély lelki küzdelemmel hallgatta Castaldo Ígéreteit, hogy azok atyai pártfogásban fognak részesülni, a rendek pedig minden szabadságaikban és jogaikban meghagyatni. A békét ő is óhajtotta, és a remény ség némi halavány sugára derült föl lelkében, midőn aug. 11-kén a kolosmonostori templomban Izabella oldala mellett tanúja volt annak, amint Ferdinánd legifjabb leánya Johanna eljegyeztetik a koronát vesztett János Zsigmondnak feleségeűl, — mintegy jelképéül és zálogául a megkötött politikai egyességnek. Néhány nap múlva, mint a távozó királynénak és fiának kísérője, elhagyta Kolozsvárt és Kassa felé vette útját. Lovas kísérete feltűnt Castaldo előtt is, aki két mértföldnyire szinte elkísérte a királynét. Fráter György Zilahig ment velők. Itt érzékenyen és könnyek között búcsúzott el tőlök — egy-egy aranyerszényt adván a királynénak és fiának. A Meszes hegyről még egyszer visszanézett a királyné szép Erdélyországra, s ezt a három betűt véste be az ott levő hársfába : S. F. V. azaz : *Sic Fa,tu Folunt, = így akarta a sors ! Patócsy társaival együtt, jelesül Kendy Antallal, Petrovichcsal, Csáky Mihállyal, Losonczyval és másokkal egész Kassáig vele ment. A búcsúzás itt is érzékeny és valóban nehéz volt ; mert a királyné azoktól vett búcsút, akik a Zápolya-pártnak mindig hű emberei valának és akik a nemzet jövőjének biztonságát csak annak győzelme esetén reméllették. A közel jövő szomorúan igazolta aggodalmaikat.