Századok – 1888

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Patócsy Ferencz - II. közl. 714

718 ZSILINSZKY MIHÁLY. Patócsynak ez sehogy se m tetszett, s éppen azért külsőleg megbékülve Fráter Györgygyei, ezzel együtt azon működött, bogy a tiszai részek Erdélyijei egy politikát kövessenek, mert csak így bitte az ország fennmaradását biztosítani. És e törekvésnek meg is lett az óhajtott sikere, amennyiben Fráter György aug. l-re Debreczenbe összehíván a magyarországi vármegyék nemességét, a török hatalomtól való félelem nyomása alatt arra bírta, hogy a királynét pártoló szultánnak meghódoljanak. De a barátnak ezen tette sem volt őszinte. Ugyanakkor leveleket írt Ferdinándnak, hogy ne kételkedjék benne és ne adjon hitelt ellenségeinek. Erdélyben és a magyarországi részeken sok híve van, jóllehet kénytelenek a töröknek is meghódolni. Patócsy és Petrovich, a barát ravaszkodásairól semmit sem tudván, azon törekedtek, hogy Erdély és a magyarországi részek szorosabban összekapcsoltassanak, s a királyné hatósága alatti nemesség lehetőleg egy országgyűlésen összehozassék. Ezt a királyné előtt Fráter György is helyeselte. Igy történt, hogy Izabella az 1544. évi augustus l-re Tordára hirdetett országgyűlésre a magyarországi vármegyéket is meghívta. Ez nevezetes elhatározás volt, melynek más intézők kezében áldásos következményei lehettek volna. Fráter György fondorkodásai mellett azonban csak annyi értéke lett, hogy a magyarországi vármegyék csakugyan megjelentek, és hogy ennélfogva ez volt az első országgyűlés, melynek törvényczikkeit Erdély és a magyarországi vármegyék rendei együtt alkották. Az ügyek érdemleges tárgyalásai alapján meghatározták ugyan Martinuzzi jogait és kötelességeit ; gondoskodtak ugyan a rendek arról is, hogy esetleges lemondása által bajt ne okozzon, — de egyébként minden a régiben maradt. Patócsynak ezen országgyűlésen nagy szerep jutott, amenynyiben Erdély és a magyarországi vármegyék egyesülésének ő volt egyik legfőbb előmozdítója, sőt — mondhatni — leghívebb kifejezője is. Birtokai voltak itt is, ott is. Csak örülhetett tehát, ha ugyanazon egy törvényhozás gondoskodhatik azok biztonságáról. Ugy látszik, Izabella királyné is kellő mértékben tudta méltányolni Patócsynak működését, és hogy ezt némileg megjutalmazhassa, Erdély és a magyarországi részek főbírájává akarta tenni. A királynénak ezen szándékáról békésmegyei birtokain értesült. Azonnal megindűlt Erdély felé, díszes kísérettel és lobogó zászlóval, hogy átvegye a neki szánt magas hivatalt, — midőn egyszerre azon vette magát észre, hogy Fráter György cselszövényei következtében a királyné megváltoztatta szándékát, — és Petrovich beleegyezésével, a barát lett főbíróvá. Ezen tény még nagyobbá tette Patócsy gyűlöletét a barát