Századok – 1888
Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Erdély ország-nevei (Hunfalvy Pál nyomán) 65
70 TÖRTÉNETI IRODA LOM. Burghallen-1, a mit a magyarok szintén VárhelywüW neveztek el, ezektől átvéve Orheiu = Udvarhely néven jelölték. Sem Ardial-ról, sem oláh fSráros névről a történelem egész mezején sehol emlékezet nincs. Európa művelt népei irodalmában erre semmi igazoló adat nem található. »Az Ardelion szót fentartotta s kétségkívül alkotta is a bizantini műveltség, mely haldokló birodalom történetét írta meg Chalcocondylas. Rómaitól ő nem vehette e szót, az nem igy nevezte volna el. Töröktől sem, legalább nincs rá bizonyíték. Oláh elnevezésű országrúl — Ardial nem tud semmit. Ellenben jól ismerte Magyarországot s a magyarokat = Pannoniát s a Pannonokat, akiket ő görögösen Раеок-окпак ír, в Erdélyt pannóniai Dakiának, mert tudta, hogy a pannon — szerinte paeon — király nevezte ki ez ország főhadvezérét. Moldvát Jekete Bogdaniánalc tudja. Ez országokban lakó nemzetek nyelvéről azt írta, hogy a paeonok — magyarok — nyelve sem a némettel, sem a cselivel, sem a lengyellel nem rokon. A dákok — havasalföldi oláhok — romlott olaszhoz hasonló nyelven beszélnek, a mit az olaszok nem értenek meg. A pannóniai dákok — erdélyiek — részint dák-olasz nyelvet beszélnek. Erdély fővárosa » Sibinium« németségéről nem tud, de Jangus [Jankó] Chonyates- [Johannes Huuyades]-t jól ismeri. A paeon Dakiát nevezi Chalcocondylas igen sokszor Ardelion-nak. »Hogy magyarázható meg ez? kérdi Hunfalvy. A görög iró az általa leirt országok és népek klassikus elnevezései iránt bir előszeretettel, nem klassikus neveket csak szorultságból használ. Ismeri a dákokat — oláhokat —, igen a paeon-okat — magyarokat — a classicus Írókból. De honnan ismerhette Erdély-t ? Honnan vehette Ardelion-1 ? A görög irodalomból nem, a latinból sem, az ottani nép hagyományából még kevesebbé, hogy őrizhette volna meg az állítólag római időbeli nevet annyi századon át ? Chalcocondylas bizonyára tudta, hogy Jangus Chonyates [Hunyady János] Erdély fővezérkapitánya volt, s hogy a paeon-ok tanácsa nevezte ki őt az ország kormányzójává ; de az akkor sokszor emlegetett Erdel-ről is nem egyszer hallhatott beszédet. A sokszor emlegetett paeon-i — pannóniai — Erdélyt a bizantini iró Ardelion-ъяк fejezte ki. Ez a történeti igazság« — ezzel zárja be Hunfalvy Pál érdekes válaszát Wolf tanár czikkére. Még csak a Siebenbüryen névre tesz rövid megjegyzést. »Tőlem Wolff urnák igaza lehet — úgymond — Roeslerrel szemben e névre nézve. Előttem fontos csak az, hogy a Siebenbürgen név Erdélyben termett s nem rajta kivűl, mint az Ultrasilvania, Transsilvania és Erd e 1.« Hunfalvy czáfoló válasza emlékezetes lesz a magyar polémiák történetében, ránk nézve az által, hogy egy homályos történeti kérdést meggyőző bizonyítékokkal világosságba helyezett, a szász tudósokra nézve az által, hogy okulva ezen, jövőben a tudomány oly terein, a hol kellő tájékozást csak a magyar irodalom
