Századok – 1888
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Az Ál-Brankovicsok 689
69(1 THALLÓCZY LAJOS. részesült, maga. a czár — Alexej Míhájlovícs nagyban kitűnteté őket s anyagi tekintetben is sikert arattak.Politikailag ez utazásnak csak annyiban van jeléntősége, a mennyiben az oroszok közvetlen értesülést nyertek balkáni hitsorsosaik állapotáról. Visszatérvén, Brankovics Szávára nehéz napok következtek, nevezetesen egyházának állását gyökerében megtámadta a fejedelem udvari papja, a kiváló erélyéről híres Tofeus (Tófői) Mihály. Ismeretes, hogy már Bethlen Gábor akarta az oláhokat »kiknek voltakép semmi religiójok nem volt« a református hitre téríteni.2 ) Nagyban buzgólkodának az oláh egyház reformálása körűi a Rákócziak, de mindinkább meggyőződtek róla, hogy az oláh népet elmaradottságában leginkább az orthodox egyházi benső viszonyoknak átalakítása fogja megsegélleni. Apafi alatt már csak az maradt a czél. hogy a református államvallás felügyeleti joggal bírjon a keleti egyház papjai fölött.3) Mindamellett, hogy az erdélyi fejedelem majdnem korlátlan hatalommal rendelkezett az amúgy is nem törvényesen bevett orthodox felekezet fölött, Tofeus igyekezeteivel első ízben nem érte el czélját. Egyfelől Brankovics Száva szívósan védelmezte egyháza függetlenségét, másrészről Brankovics György, ki 1668-ban ismét portai szolgálatba lépett,4) igen ügyesen meg tudta nyerni az oláh és moldvai vajdák pártfogását, úgy hogy Apafi véget vetett a támadásnak s 1675. decz. 30-án az oláhok, ráczok és görögök egyházának (Влаховь, Рацовь и Грековь церквей) függetlenségét biztosította.5) Ekkor Brankovics Györgynek már észrevehető befolyása volt az udvarnál, az oláh és moldvai bojárok széltében ismerték, érdemeit Alvinczen egy jószággal jutalmazták, 1675. oct. 8-án pedig kinevezték portai ügyvivőnek, mely minőségében Badnóthon aláírta az eskümintát.6 ) 1676-ban új hivatásában erősen buzgólkodott ') Raies után Engel 482. 1. — Hintz i. ra. 26. 1. és följegyzések а moszkvai synodus levéltárában, Hurmuzaki : Fragmente II. kötet. 2) Török-Magyarkori Áll. okm. 1629. sept. 2. — II. 107 —140.11. 8) Tört. Tár. I. 1878. 204. és 706. 11. s a fogarasi ref. egyház ltára. 4) Török-Magyarkori Áll. okm.-tár. V. 40.1. 5) Raies i. m. IV. 82. 1. — Az oláh egyházi rendbeliek kiváltságairól 1. п. o. továbbá Hurmuzaki i. in. II. s Erd. o. gy. Emi. XII. kötete. e) Török-Magyarkori Áll. okm. VII. 559 - 60. 11,