Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: A „Milieu” a történelemben. Dr. Ratzel Frigyes: A föld és az ember ford. Simonyi Jenő 659

<360 TÖRTÉNETI IRODALOM. Prichard, Ritter, Buckle és Reclus fölfedezései, a természet e nagy titkából sokat megfejtettek, de a tovább kutatást nagyon késleltette az, hogy az elért eredmények mindeddig nem voltak kellőleg osztályozva és logikai rendben egyesítve. A lipcsei egyetem tudós tanárát Ratzel Frigyest illeti az érdem, hogy az eredmények immár rendszerbe vannak foglalva, és ez által egy új, külön e czélra rendelt tudománynak: azanthropo-geographiánúí (embertani földrajz) vetette meg alapját. Örvendünk, hogy ez új tudomány kézikönyvét már magyar nyelven is bírjuk, akadémiánk könyvkiadó vállalatában. Fordítója1) Dr. Simonyi Jenő úr e jeles munka hasznosságát még azzal tetézte, hogy a függelékben néhány ügyes vonással körvonalozta hazánk természeti viszonyait, párhuzamban történeti hatásaikkal. A történetírás legkevésbbé zárkózhatik el az anthropogeographia tanúlságai elől, mert a természeti hatások soha egy pillanatra sem szünetelnek s a történteknek elsőrangú, állandó fizikai létföltételeit képezik. Lássuk ezeket egyenkint. I. Az anthropo-geographia kimutatja, hogy a talaj a rajta élő emberre, nem csupán különböző termékei, hanem már külső con-1 figurátiója által hat első sorban. A szigetek lakóira, maga a lakóhely ilyetén volta rányomja az elkülönzés és zárkózottság bélyegét. Ide húzódnak meg s tartják fönn magukat a legrégibb culturák, nyelvek, mint példáúl Irlandban a keltaság. Másrészt azonban, a hol szigetek nagy száraz- ' földek vagy szigetcsoportok közt foglalnak helyet, ott zárkózottság helyett, a legmozgalmasabb életet találjuk. Malta, Cyprus egykori 1 fontosságára nem is kell utalni, elég rámutatnunk az Aegei tenger szigeteire, mely nélkül a nagy görög civilizáczió alig volna elképzelhető. Ugyanezen hol elkülönző, hol pedig közvetítő szerepe volt és van a félszigeteknek is. A nagyobb szárazföldeken első sorban az országok természetes határai jönnek tekintetbe. Hol hegységek, hol folyók és mocsarak képeznek határokat. Es Ratzel helyesen emeli ki (146.1.) hogy mindezek nem pusztán a védelem szempontjából előnyösek vagy hátrányosak, hanem fontosságuk abban culminál, hogy az illető hely földrajzi és természeti sajátságait mennyire képesek magukba zárni, elkülöníteni más helyektől vagy sem. Ez szabja ') A fordításról egy pár magyartalanság daczára, csak jót mondhatunk, de mentül jobb az, annál bosszantóbbak az olyan hibák, mikor a franczia Maupertuis neve Manperírásnak ; a statika szó pedig következetesen statisztikának van írva !