Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - VIII. közl. 622

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 637 Négy fiút és négy leányt hagyott hátra, és nejét, mint özvegyet. Drág volt rendes lakhelye.1

) Gyekei Wesselényi Boldizsár. Vesselényi Boldizsár, Gáspár és pálosi Cseffey Margith fia. Született 1589-ben. Anyja, mint özvegy férjhez ment "Veres Dávid fejérmegyei főispánhoz. Neje Losonczi Bánffy Anna, Mindszenthi Benedek özvegye, kit 1613-ban már nőül birt. Lakhelye Gveke. Már 1615-ben főispánja Doboka megyének, e minőségben találjuk máj. 18-kán a gyulafej érvári országgyűlésen. Teremi Sükösd Györgynek (kinek anyja Vesselényi Kata) 1631-ben történt halála után, hogy ennek hagyatékára nézve igényekkel lépett fel, és hogy a Sükösd birtokaiból örökölt is, Szalánczi István levele 2

) mutatja. Egy más, későbbi adatból azt látjuk, hogy a maga királyhalmi részbirtokát elcserélte a Petki István pálosi részbirtokával. 1634-ben fő dézma-arendátorrá lett. Felemlíti őt ifjabb Bákóczi György 1645. máj. 15-kén atyjához ki Magyarországra írt levelében 8

) e sorokkal : »Vesselényi Boldisár igen nyomomorultúl vagyon, csontok jünnek ki lábaibúi, megírtam, szolgáit bocsássa ki ő kegyelme.« Meghalt mint főispán és fődézmaarendátor 1646. márcz. 4-kén. Nyugszik a mikházi zárda sírboltjában. Neje túlélte őt. kitől leánya Kata, ruszkai Kornis Ferencz felesége. GRÓF LÁZÁR MIKLÓS. A drágái birtok, mely hajdan a Drághi családé' volt, Szentgyörgyi Erzsébettel, idősb Kamuthy Balásnéval jött a Kamuthyakra, talán 1575. után a Károlyi László (ki Drághi Anna fia) nótáztatása után, került •Szentgyörgyi kezére. Kamuthyné 1587-ben, mint özvegy, bírta. 2) Tört. Tár 1883. évf. 671. I. 3) Szilágyi. A hét Ráhóczy Gy. f. cs. Uv.