Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - PAULER GYULA: Szent-Gellért csanádi püspök élete és művei írta Karácsonyi János 57

62 TÖRTÉNETI IRODA LOM. korában, már a pesti rév tája Buda számba ruent Jellemzők a téves adatok is. A képes krónika, a krónikáinkban előforduló náluk megmagyarázható — de azért mégis téves számítással azt állítja, hogy Szent István halálától Endre király első évéig 11 év 4 hónap múlt el. A nagy legenda, annélkűl, hogy valami oka volna, szintén István halála után való 11-ik évre teszi a pogány lázadást s jóllehet, ily számítás mellett nem tehetné : az esemény évének mégis 1047-et mondja — mely év a képes krónikában áll, nem ugyan mint Gellért megöletésének, hanem mint I. Endre megkoro­náztatásának időpontja, — világos jeléül annak, hogy a képes kró­nikát irta ki *) s ugyanezt mondhatjuk, mikor a képes krónika szavaival Szent Istvánt többször már szentnek nevezi, mi helyén van a képes krónikában, de egy állítólag a XI. században, Szent István canonisatiója előtti időben készült műben, mikor a szent teste még legendájával szólva - 2) »non apertis signorum indi­ciis« »nem lévén még megismertetve jelek által« feküdt, szintén csak a mellett szól, hogy a legenda kölcsönöz a krónikából, és nem a krónika a legendából. E kölcsönzés ellen szerző Marczaly észrevételét idézi,8 ) hogy a legendában nincs meg a képes krónikának az az adata, hogy a < helyen, hol Szent Gellért fejét összezúzták, — most t. i. a króni­kás korában — Szent Gellért tiszteletére templom áll : ezt pedig a legendaíró okvetlenül átveszi, ha előtte van a krónika. Nekem ez okoskodás nem látszik egészen meggyőzőnek. Több van a króni­kában, mit a legenda át nem vett, s nagyon nehéz már most eldön­teni s ennélfogva abból valami következtetést vonni, hogy egy ismeretlen író, ötszáz év előtt, miért nem vett át valamit? Azért nem is fárasztom mindenféle plausibilitással az olvasót ; lehet, hogy nem talált illő helyet, hová toldja be, miután a krónikának közvetlenül megelőző adatát a kőríil, melyen Szent Gellért fejét összezúzták, hátrább használta fel ; semmiesetre sem volt pedig a XIV. században, mikor a szentnek már annyi temploma lehetett mindenfelé, a budai templomnak úgyszólván köztudomásu létezése oly valami fontos dolog, hogy ennek elhagyásából valami külö­nöset lehetne következtetni. Sőt ha az ilyen meg nem említésből döntő következtetést lehet vonni, sokkal inkább azt lehetne következtetnünk, hogy a képes krónika nem ismerte a mai nagy legendát, mert azt a hatalmas jelenetet Csanádon, mikor Gellért Abát megfenyegette, nem közli s a Kézainál olvasható száraz pár szóval beéri, holott az ország története, a képes krónika szempont­!) Florianus i. h. II. 163. Endlicher Mou. 227.1. da Századok 1884. 748. 1. 3. jegyzet, 2) Haitvie C. 22. - 3 ) Marczaly i. li. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom