Századok – 1888
Könyvismertetések és bírálatok - PAULER GYULA: Szent-Gellért csanádi püspök élete és művei írta Karácsonyi János 57
60 TÖRTÉNETI IRODALOM. adhuo subridens« — folyt le, főleg a kézi malmok körül forgott s Gellértet arra a nyilatkozatrabirta: csodálatos, bogyan él az emberi nemzet; mert ha mesterség nem volna, a munkát ki birná kiállani ! Látszik tehát, hogy e két beszélgetés tartalomra, hangulatra nézve teljesen különbözik egymástól, s ha a nagy legendában mégis egymás mellett találjuk, mint egy folyamu eseményt, az csak azt mutatja, hogy az író ugyanarról az eseményről két helytt olvasván, mind a két versiót felvette s külsőleg egymáshoz illeszté, mi különben meg is látszik. О miranda res - így szól a kérdéses hely a nagy legendában ait episcopus.... nisi enini esset ars, laborem quis posset tolerare. Felix, inquit, mulier, quae sub alterius potestate posita, debitum servicium absque murmuratione leta impendit. Az egymás után következő azonos : ait, inquit, világosan mutatja a csupán külső összetételt. Egyébiránt az a különböző felfogás, szellem, mely a nagy legendának a kis legendával azonos ós többi helyei közt, nem csak ez egy esetben mutatkozik, nem engedi föltennünk azt, hogy azok eredetileg is egy embernek tollából folytak. Körülbelül az a különbség vau e két elem közt, mi a képes krónikának Szent Lászlóról szóló részeiben vau a régi krónikákból és a legendából vett részletek közt. Ott az élet mindenféle apró részleteivel, itt már a megállapodott legendái forma, mely hősében csak a szentet látja, s csak elvétve vet egy-egy pillantást annak világi életére. Meglepő rokonság mutatkozik a képes krónika 47. és a Gellértféle nagy krónika 20. 21. fejezeti közt. Szerző szerint a képes krónikát használta fel a legenda ; mi pedig azt tartjuk, hogy a legenda forrása itt vagy maga a képes krónika, vagy egyike azoknak a forrásoknak, melyeket az egész terjedelmében, úgyszólván semmit sem változtatva átvett; mert hogy a legenda Endre, Béla, Leventét Vazul és nem Szár László fiainak tartja, abból ép oly kevéssé lehet következtetni régibi) voltát, mint nem lehet azt következtetni Utino János Mátyás király koráig terjedő rövid krónikájáról, jóllehet az is Endrét és testvéreit Vazul fiainak írja.1 ) E körülményből egyáltalában véve nem következik más, mint az, hogy az előttünk fekvő legenda 14. századbeli írója nem adott hitelt e pontban krónikáinknak, melyek a Vazulféle származást szintén említik, de egyszersmind czáfolják is. Miért nem adott pedig ? annak okát is megtalálhatjuk, ha figyelembe veszszük, hogy azokban a krónikákban, melyek, mint az 1354. után írt zágrábi s az 1374-ben írt majdnem azonos nagyváradi, a XIV. században a papsá g kezein forogtak,2) szintén a Vazul féle származás vanelfo-Florianus Font. Domestici III. 267. 2) Florianus 4. h. III. 250. és kk. 11.
