Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - PAULER GYULA: Szent-Gellért csanádi püspök élete és művei írta Karácsonyi János 57

I TÖRTÉNETI IRODALOM. Szent Gellért, csanádi püspök, élete és müvei. A m. t. egyetem hittani kara által az Ipolyi-pályadíjjal jutalmazott pályamű. Irta dr. Karácsonyi János. ) Budapest, 1887. 331 1. Egy igeii érdekes mű fekszik előttünk. Szerzője igen szép történetíró tehetség. Az adatokban nemcsak a betűt, hanem az életet is meglátja, s a mit lát, azt mások szeme elé is tudja vará­zsolni. Előadásán az egyházi férfi őszinte hite és lelkesedése vouúl végig, mely tárgyahoz oly igen illik, és csak itt-ott felejti el , mint a hol Szűz Mária pártfogásáról beszél (141. 1.) hogy a történelem a közvetlen, a földi okokat fürkészi, és nem léphet arra a térre, a hová a vallás-bölcseleti elmélkedés, a praedicatio, emelkedik vagy — a mint tetszik lesülyed. Szent Gellért megtérítésünk egyik kiváló alakja. Mig, Adal­bertről nem szólva, Astric, Radia, Bonifaczról alig tudunk vala­mit, a többi hittérítőt pedig teljesen elhomályosítja a szent király nagy alakja : Gellértről sokféle emlék szól. Önkénytelenül feltámad az a gondolat, nem-e csak azért olyan nagy-e a velenczei szent, mert akkori egyházunk többi tagjairól oly keveset, lehet mondani semmit sem, tudunk ? Szerző azonban igen szépen kimutatja, hogy itt nem­csak relativ érdemmel, relativ nagysággal van dolgunk s meggyőz bennünket, hogy ha Szent Gellértről többet irtak mint másokról, annak az oka az, hogy szentségben, jelentőségben Istvánt, kivéve, felül is multa többi hittérítő társait. De szerző még ennél is töb­bet tesz. Szent Gellért fönmaradt műve: »Deliberatio supra Hymnum trium puerorum«, egyike a legélvezbetetlenebb, leginsi­pidebb olvasmányoknak. A XI. század majdnem összes téves isme­rete a legrajongóbb, legmohóbb mysticismussal csapong benne ide­oda, lehet mondani korlátlanul. Egy olaszvérű asketának napról­napra, gyér munka szüneteiben, hevenyészett, a forma tekintetéből soha át nem vizsgált dolgozata az ; s szerző : kezünkbe adja az Ariadne-fonalat ez útvesztőhöz ; éles szemmel felismeri benne az életre, a külvilágra való vonatkozásokat, eloszlatja a kételyeket, vájjon csakugyau Gellértünk volt-e ez irat szerzője ? s lehetővé teszi — mit alig lehetett valaha reményleni hogy e látszólagos

Next

/
Oldalképek
Tartalom