Századok – 1888
Könyvismertetések és bírálatok - BOROVSZKY SAMU: Az erdélyi szászok iskolái a XVI-XVIII. sz.-ban kiadta Teutsch Fr. 550
TÖRTÉNETI IRODALOM. 557 kül azonban, hogy tisztán csak másolata lenue ezeknek. Sőt egyes részeiben határozott eltérést vehetünk észre. Ugyanis Trotzendorf a test ápolására és edzésére mi figyelmet sem fordított, míg a szebeni iskolai szabályzat erre is kiterjeszkedik. Azonban a tanulók bevonása az iskola igazgatásába már egészen Trotzendorfra vall. Mereven állítani ugyan ezt sem lehet, mert már 1543-ban a brassói iskolaszabályzatban, mely a szász iskoláknak e tekintetben példányképül szolgált, ez az elv érvényre emelkedik. Sturmra emlékeztet ellenben a szabályzatnak egész szelleme, a menyiben ebben is czélúl a vallásosságban, tudományban és ékesszólásbau való megerősödés van kitűzve ; itt is nagy szerepet játszanak a declamatiók, disputatiók és beszédek. De másfelől a szebeni szabályzat becsét az emeli, hogy benne a történelem és mennyiségtudomány nem szorul háttérbe. A. tantárgyakat illetőleg nagy hasonlóságot mutat a szabályzat az észak-magyarországi német városok iskoláinak szabályzatával, melyeknek Németországgal való érintkezését is a reformatio tette bensőbbé és szorosabbá. A beszterczebányai iskolát 1574-ben a Strassburgból való Sebreme] Ábrahám rector szervezte. Modorban pedig a nürnbergi Agricola Gáspár alkotott iskolai szabályzatot; 1596-ból való a késmárki tanító részére kidolgozott német nyelvű utasítás, mely »mit gnädigsten Vorberath» schlagung und bewilligung unser gebietender Obrigkeit und mit Consens Herrn Richtersund beider Rathen der stadt Kayszmargk« hozatott. De mindezekben hiányzik a tanulók önkormányzata, mely idők folyamán a politikai szervezet hatása alatt egyéb intézményekben is az erdélyi szász nép egyik nemzeti jellemvonásává lett. Jelentőségre nézve ez a két iskola, t. i. a brassói és a nagyszebeni. állott a XYI. században első helyen. De a reformatio elfogadása után csakhamar a szászok földjén másutt is keletkeztek gymnasiumok. Ilyen volt a beszterczei gymnasium, melyről okleveles bizonyítékunk van már 1538-ból, melyből azonban egyes rectorok nevén kivűl egyebet nem tudhatunk meg. 1551-ben a nagyhírű Dávid Ferencz, ki Wittenbergnek volt a tanítványa, veszi át a beszterczei iskola vezetését, azonban az iskola szabályzata csak 1596-ban készül el. A szász Besztercze és vidéke (az úgynevezett Nösnerlaud, Nószua-vidék) Erdély északi részén, távol a dél-keleten lakó többi szászok földjétől, sok tekintetben önálló fejlődésen ment keresztül, s ez meglátszik minden intézményén, de különösen iskoláján, melyről már a XV. század elején gyakori értesítéseket találunk. Mindazáltal a reformatio elfogadása után lényegileg ez az iskola is csak oly szabályokat állított magának, mint a milyeneket a brassói és nagy-szebeni, a mennyiben azon evangeliumi tanokat fogadta el alapúi, melyeket ápolni az iskola volt hivatva. Besztercze valóban azon szellemi élet központját
