Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Magyarországi jogtörténeti emlékek összeállították dr Kolosváry S. és dr. Óváry Kelemen - I. közl. 541

545 TÖRTÉNETI IRODALOM. városi közgyűlés által ? mely évben és napon hozatott az ? például : Kolozsvár sz. kir. város esküdt közönségének ez évben, és napon hozott helyhatósági végzése vagy végzései, úgy, amint az oklevéltári kiadásoknál egy-két sorban, az oklevél magvát szokás adni. Hátrább lesz erre példa idézve. Engem sok ok bírt arra, hogy ezt helyesnek tartsam; de ha elleukezőről meggyőzetem, köszönettel fogadom el a jobbat. Egy városnak, például : Kolozsvárnak, három százados életében ugyanannyi közgyűlési jegyzőkönyve van, minden évben hoz a közgyűlés egy vagy más concret esetben számos oly végzést, melyeknem állandó szabályalkotás tárgyai,hanem pillanatnyi szükség idézte elé s tartama elmúló, az ilyen a szükség megszűntével elavul s érvénye megszűnik. Ha a kiadvány szerkesztői eddigi elvöket követik, s a mi végzés ott vagy más törvényhatóság közgyűlésében kél. mind Statutummá bélyegzik és közlik, akkor csak Kolozsvárnak 1556-tól fogva, a mikor j.-könyvei kezdődnek, bizonyára lesz egy pár ezer Statutuma. Amit már eddig közöltek kiadók az 1585—1605. évek köréből, 50-nél többre megy. Ha ez időköz előtti és utáni j.-könyvekre visszamennek s más törvényhatóságoknál is az elvet alkalmazva, rendszerűkbe mint Statutumot minden intézkedő és szabályozó végzést fölvesznek, a megjelent I. kötetet kétségtelenül követni fogja a Il-ik, Ill-ik, sőt XV—XX-dik pótlék-kötet is, és kiadók Statutum publicatiójának vége-hossza nem lesz. Ez képtelenség. Itt a Statútumnak fogalmában vagy alkalmazásában felfogási hibának kell lenni. Elméletileg és tág értelemben mondható Constitutiónak és Statútumnak minden végzés, amit a vármegyék a Prolog. II. r. 2. és 5. §. a városok a 7. §. értelmében: szántók, rétek,erdők, folyókőrizéséről, használásáról, malmok állapotjárói, törvénykezési terminusok és peres eljárás miként tartásáról s. a, t. hoznak s a fejedelem megerősíti ; de szorosabb értelemben s a gyakorlat által megállapítva, mégis Statutum alatt a törvényhatóságok végzéseinek egy egész csoportját, t. i. az örökösödésre, perrendtartásra, mezei rendőrségre, szüretelésre és borárulásra, iparűzésre és kereskedésre sat. tartozókat egybe fogva, rendszerbe véve lehet és szokás állandó szabálynak [Statutum] mondani, a mihez a törvény a felsőbb jóváhagyást is szükségesnek mondja ; azért az alkotó tvhatóság kebelében valóságos törvény erejével bír s tartama hosszú időkre terjed. A székelyek külön nemzeti törvényeit és szokásait a Prol.IlL r. 4. tit. 7. §. az ország törvényeitől és köz végzéseitől [Leges et Statuta Regui Generalia, Constitutiones et Décréta Regui Prol. II. r. 3. 5. §.] megkülönböztetőleg s azoknak teljesen alárendelve, helyhatósági jognak [Jus Municipale] nevezi, a gyakorlat azonban következetesen Székely nemzeti Constitutiók névre változtatta.