Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - VII. közl. 505

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 519 követe is, kit Kemény az akkor Bécsben levő főkövet Bánffy Déneshez küldött fel a török ellen való segítség sollicitalására. E fejedelem harczainak részvevője, kivel jelen volt az 1662-ki nagyszőlősi barczban is. Kemény János eleste után Kemény Simon február 18-án felruházta Kővár főkapitányságával. Mint Kemény Simon párthíve notáztatott 1662. márczius 10 kén. E párton látjuk még az 1663-ik év február havában. 1664. tavaszán mint Apafi híve áll előttünk, és főkapitánya Kővárnak. Ez időben második nejével fordul elő, ki We ér Judith. Végén 1669-nek vagy 1670. kezdetén neveztetett ki Tordamegye főispánjává. Az 1670. februári országgyűlés alatt lett consiliarius. Cserei szerint Teleki, minekutána már országgenerálisa (1677), tanács úr (1670). főárendator (1673), Tordamegye (és Máramaros) főispánja, kővári és huszti (1669?) kapitány, megszerzi magának 1686-ban a csiki és háromszéki főkapitányságokat is, ehhez még hozzátehetjük : és a fejérmegyei főispánságot is. E tisztségeket haláláig viselte, az 1690-ki (aug. 21.) zerenyesti ütközetben történt elestéig. Eel volt ruházva a római szent birodalmi grófsággal is, arra 1686-ban I. Leopold emelte. Temetve van a gernyeszegi templomban. Kőváron kivül lakfészkei : Uzdi-Szentpéter, Sorostély és • utóbb Glernyeszeg. Iklódi Tholdalagi János. Tholdalagi János, Tholdalagi Ferencz és Apafi Kata fia. 1663-ban Apafi fejedelemnél »bejáró«,1

) később a fejedelmi tábla assessora. Cserei azt írja, hogy Apafi mint gyönge fejedelem a maga vérszerént való atyafiát, Tholdalagi Jánost, promoveálni nem akarta, holott jó módja vala benne, azonban látjuk, hogy 1675-ben Tholdalagi nyeri Szamosujvár főkapitányságát, és az assessorságot is megtartja.2

) 1679-ben Haller János helyére Tordamegye főispánja lett; így és egyszersmind mint főkapi. tányt s táblai assessor! 1680. junius 18-án kelt oklevél mutatja. A Haller János megkegyelmeztetése után is, ugylátszik, viseli e tisztségeket haláláig. Az ország 1691. január 10-én beválasztá a tanácsi rend közé és mint főkormányszéki tanácsost megerősíti Leopold császár 1692-ben január 2-án. Megholt 1693-ban, márczius 29-én. ]) J. Bethlen, Rerum Trans. Lib. 2) Bethlen Miklós felhozta Tholdalagit a fejedelem azon néhány belső emberei közt, kik 1671-ben nótára evocáltattak, »kiket a fejedelmet roszra késztető oldaltauácsoknak neveztek ekkor.«