Századok – 1888
Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - VII. közl. 505
EIIDÈLY FŐISPÁNJAI. Г,] 7 A Rákóczi és Barcsay közti harczokban, 1659-ben, mint consiliarius és főispán szerepel. Barcsay alatt, 1660-ban, ez év őszén, a csiki székelyek elleni táborban a fejedelem biztosa. Kemény János pártján találjuk őt ; e fejedelem alatt a dévai vár az ő gondja alá volt adva és Kemény eleste után Keresztessy a várat átadta Apafinak. Apafi alatt is consiliarius és főispán, 1669-ben bekövetkezett haláláig. Halála fel van említve Bethlen János Históriájában, II. k. 4.1. A »Keresztény Magvető« 1886-ik évfolyama 354. lapján ez áll : 1669. nov. 22. Keresztesi Ferencz ur temetésére Szt.-Királyra utaztak (Kolozsvárról) a tiszt, püspök ur, a claris. rector ur, a kántor és 7 diák stb. Hallerköi Haller János. Haller János, Haller István és Kendi «Judith fia. Tagja volt az 1657-ben november három első napjaiban Fejérvártt tartott országgyűlésnek, melyen Rákóczi György lemondott fejedelemségéről, és ekkor még életben állott atyja is, ki az ország legrégibb tanácsosa ez időben.] ) Midőn 1658-ban Erdélynek két fejedelme, Rákóczi és Barcsay szerepelt, Haller Barcsaynak Bécsbe küldött követe volt. Gyanítható, hogy a Mikola Zsigmond tatárrabsága alatt ő volt előbb helyettes azután végképpen kinevezett főispán (Tordamegyében), ha áll az, hogy Mikola bírta a főispánságot, s ugylátszik e tisztségben maradt a Mikola kiszabadulása után ís. E tisztséggel 1664. és 1674-beli adatokban láttam.2) Kemény Jánosnak is híve volt, azután Apafi alatt is főispán, és consiliarius is.3 ) 1677-ben Béldi Pállal tartott. 1678. elején, a fogarasi gyűlés idejében, a még csak kevéssé gyanúsított Haller ,Jánosnak — mint Bethlen Miklós írja — »ezen fogarasi gyűlésben mint a halnak gelesztás horgot adának splendito sed vano titulo : ország tbesaurariusának tevék.« De ez év őszén elfogták; felesége Kornis Kata (Kornis Ferencz és Wesselényi Kata leánya) Telekihez r) Atyja, Horváth Kozma szerint 1657. febr. 24-kén holt meg, de a sírirat szerint november 20-án. 2) 1668-ban mint főispán ő egyik fejedelmi biztos, midőn a Várad környékéből Tordára betelepített lakosokat az adományozott telkekbe beiktatták. 3) Nagy Iván, hivatkozva Kővárira, írja, hogy 1664-ben a január 31-ki országgyűlésen lett tanácsos.