Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - VII. közl. 505

EK DÉL Y FŐISPÁNJAI. 515 Fülek városának.« Az 1645-ki hadjáratból szeptemberben került haza Abafájára. 1646-ban másodszor nősült, Barcsay Évát, Barcsay Zsigmond leányát vette nőül. A fönt említett megye és székely-szék főtisztségét viselve és főlovászmesteri állásában, meg mint a fejedelmi Ítélőtábla assessorát látjuk 1647. április 8-kán, de nem sokára az assessorságot consiliariussággal cseréli fel, még I Rákóczi György alatt, mint Szalárdi krónikájából kitetszik. A fejedelemnek, fejedelemuőnek és ifjabb Rákóczinak kegyencze volt, de később, Kemény János szerint, az öreg fejedelem kegyét veszteni kezdé, és szerinte : Huszárnak befolyása II. Rákóczira bántotta a fejedelmet, »tartván rossz következésektől.« Keménynek az 1644-ki hadjárattól fogva Huszár holtáig nagy ellensége és aemulusa. Kemény őt kevélynek inoudja. II. Rákóczi György alatt megszűnik Küküllő megyei főispánsága, Tordamegyének állítják élére; 1649. máj. 8-kán kelt levélben ekként látjuk (Jos. Com. Kemény, Dipl. Tr.) A főkapitány, Rákóczi Zsigmond lemondása utáu őt teszik udvarhelyszéki főkapitánynak és leteszi a marosszékit. 1651. ápril 29-kén kelt oklevélben (.Jos. Com. Kemény, Dipl. Tr. App.) » czíme : Udvarhelyszéki főkapitány, Tordamegye főispánja, főlovászmester és consiliarius. Ekként haláláig szerepel, mely 1652-ben következett be, Rákóczinak Keményhez, jul. 23-án irt levelében az udvarhelyszéki kapitányság betöltéséről van szó, és ily sorok ; »Torda vármegyei Ispánság felől más gondolkozásunk vagyon« (Magy. Tört. Tár XVIII. k. 60. 1.) Özvegyét, Barcsay Évát, 1659-ben Fiátfalván, a Rákócziak 1 által Huszárnak adományozott fiátfalvi kastélyában, találjuk. Báni Bethlen János. (Lásd Udvarhelyszék és Fejénnegye.) Gyerö-monostori Ebeni István. (Lásd Kolosmegye.) Ebeni István, valószínűleg Ebeni István és Thoroczkai Zsuzsa fia. 1648-ban II. Rákóczi idejében került az udvarhoz, és valószínűleg ekkor allovászmester, miként őt 1652-ben látjuk; 1652. második felében lett Tordamegye főispánja és főlovászmester. Az 1657-ki lengyel hadjáratban is hogy mint főispán vett részt, feltehető. Ugyan ez évben Kemény Boldizsár eleste után Kolosmegye főispánságát kapja. Rákóczinak híve és kedves embere,