Századok – 1888
Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - VII. közl. 505
ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 513 1646-ban végrendeletet ír. Ez év april első napjaiban temette el Királyfalván az unitárius püspök.1 ) 0 és Gerendi István a régi és nevezetes Gerendi-család utolsó fisarjadékai. Leányát, Klárát, ifjabb Kassai István, a vén consiliarius és itélőmester Kassai fia, már 1636-ban nőül bírta. Ki volt Erdélyi István utóda, és vájjon 1637-töl, vagy 1642-töl fogva ? Az »Erd. Országgy. Emlékek IX-ik kötetében egy 1636. deczember 1-én kelt oklevél aláírói közt Kékedi Zsigmond áll, mint Tordamegye főispánja. Ez ama kékcdi Kélcedi Zsigmond, ki I. Rákóczi György főudvarmestere, tanácsosa, és ugyan 1636. decz. első napján Belső-Szolnokmegye főispánságát viseli, kinek Tordamegyében Yajda-Szentiványban volt birtoka és lakfészke, és 1638. junius 29-én bolt meg. Ez ugyan deczember hóban kelt más oklevelen B.-Szolnok megyei főispánnak írja magát. Nézetem szerint tévesen áll az oklevél másolatában mint Tordamegye főispánja. Kemény János írja, hogy az 1644-ki hadjáratkor vele vala »Huszár Péter Torda vármegyével.« A megyei had vezetése a főispánt illetvén, következtethetnők, hogy Huszár ekkor főispán. Ez ama brenhidai Huszár Péter, kinek Tordamegyében Abafáján volt lakfészke s ki később marosszéki főkapitány. Ezt az 1644-iki hadjárat alatt ifjabb Rákóczi gyalogkapitányságra ajánlotta az atyjának. És ugyan ez évben, szept. 3-án, I. Rákóczi a feleségéhez írt levélben ezt mondja róla: »Több udvari szolgát örömest fogadunk, édesem, Huszár Pétert is, csak legyen kedve hozzá s kívánjon illendő fizetést is« ; továbbá szept. 16-ki levelében : »Huszár Pétert mi Rákóczi Zsigmond mellé rendeljük.« Ezen adatok meggyőznek engem, hogy Huszár nem volt főispán, hanem alkalmasint Gerendi Márton főispán helyett vezette a hadat, Huszár úgylátszik jeles katonaember volt, Rákóczinak ily homlokzatú »Anno 1645. die 19. Aug. in castris Moraviae Laruperstorff positis« parancslevelében ily sorokra akadunk: »az erdéli vármegyék előtt legyen Huszár Péter uram.« Gróf Kemény József (Notitia Capit. Alb. Tr. II. k. 337.1.) egy 1645. jun. 11-én kelt levél kivonatában mutatja Gerendi Jánost, mint Tordamegye főispánját. A Gerendi-család nemzedékrendjében a XVII. század közepe tájt élő János nevű Gerendit nem találunk, Kemény János sem említi őt, ki a családról ezt írja: »a Gerendi família nevezetes volt, deficiála Mártonon és Istvánon in virili.« Hihető, hogy Márton név helyett tollhibából került oda »János« keresztnév. J) Keresztény Magpető. 1886. évf. 158. 1.
