Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - VII. közl. 505

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. (1540—1711.) VII. Tordamegye főispánjai. Cseszeliczki Szilvásy Boldizsár. Szilvásy Boldizsár, András fia.*) Fel kell itt hoznom, mert Tordamegyében f'őispáuságot viseltnek írják (Nagy I. Magy. 0. Család. X. k.) Báthory Zsigmond idejében ezen »acris ingenii juvenis« a török-párt részén áll és 1594-ben őtet is elfogatta Báthory, azonban fogságából barátjai közbenjárására kiszabadul. 1602-ben azok egyike, kik Báthoryt Csehországba kisérték. Ez évben, e fejedelem alatt, eredeti levél szerint, dézmaárendator. 1603-ban Székely Mózessel tart, s azt hiszem, ha volt főispán, alatta volt főispán, Sarmasághy távollétében, noha főispánkodását későbbre teszik (Nagy I. Magy. Or. Család. X. k.) Székely Mózes eleste után kimenekül. A bujdosók ügyében Kamuthi Farkassal és Kemény Boldizsárral a portán is jár. A 1) Szilvásy Andrásáé 1589-ben özvegy. Ez Walkay Magda lehetett, ki nézetem szerint Boldizsár anyja. E nő és Cseszeliczki Szilvásy Imre birtokosok ekkor Boldóczon. Tordai Borbála Szilvásy Andrásné, mint Perneszy Erzsébeth anyósa és 1634-ben életben lévőnek van felhozva Nagy Iván által (Magy. Család. X. k.) Van azonban gr. Kemény Diploinatariumában oly okleveli kivonat, mely sejteti, hogy Borbála férje bordi Szilvásy András 1630. jan. 15-ke'n életben állott. Mikola László a Cseszeliczki Szilvásy családot a kihalt családok közt említi fel, és a Nagy Iván által (726. 1.) közölt táblázaton is a Cseszeliczky Mátyástól és Szilvásy Ilonától eredt, és Szilvás}' nevet felvett ágak kihaltaknak vannak felmutatva. Hogy a Kendi és Kornis-fe'le összeeskiivésbenirészvétel miatt nóta alá került Szilvásy Pétertől leszármozottnak felmutatott, jelen élő, Szilvásy család mikor és mily kapocsnál fogva kezdte a »Cseszeliczki« előnevet használni, nincs felderítve a család leírásában SZÁZADOK. 1888. VI. FÜZIOT. 34