Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Magyarország helynevei I. köt. írta Pesty Frigyes 448

TÖRTÉNETI IRODALOM. 461 Pesty a 97. lapon a Fertő-ről írja, liogy tavacska egy hegy felsíkján, Csab-Rendek falu határában, Zalamegyében. Föltetszik uekern, hogy elhallgatja a nagy Fertő tavat, a Hansággal együtt, s nem mutatja meg, hogy más helyütt is Fertő nevű tó van. Alkalmasint a következő kötetben fogja tárgyalni a nagy Fertőt, mely a mosonymegyei helységnevekkel együtt jeles ethnographiai momentum országunkban. Ezt a Hees városának neve is neveli. A 413. lapon olvassuk: » Várhely«, németül »Burghallen.« egy volt római castrumnak romjain. Mind helyes, a mit Pesty arról mond; csak a vége nem fejezi ki azt, a mi döntő. Ezt írja: »Magok az oláhok is csak Orhej-re idomították a magyar Várhely nevet, és semmi római nevet nem hoztak át a későbbi nemzedékekre.« Szerintem a Várhely és Burghallen azt az etnographiai tanúságot teszik, kogy a germán népek, t. i. a gótok és gepidák, elvonúlása vagy elenyészte után ott szlávok nem ülték meg a helyet, mint a hunyadmegyei Sarmizegetusát, vagy Ulpia Trajana-t, a melyet az ülepedő szlávok Gresdistyé-nek neveztek el. Az érkező magyarok, szóval azok a lakosok, a kiktől származnak a Sajó folyó-név, a Bessenyő (Heidendorf) helység-név, a Fekete- Ügy folyó-név [melynek ügy tagja is vizet (ütj) jelent, s szintoly szokatlan a közönséges magyar nyelvben, mint a jo-folyó szó] a néma római romokat Várhely-nek s az érkező németek Burghallen-nek nevezték el helyesen. A németek után oda érkező oláhok, természetesen, más nevet nem adhattak már a meglévő Várhely-nek vagy Burghallennek, tehát valamelyiket el kellett fogadniok, s elfogadták a magyar elnevezést. Ellenben Hunyadmegyében a szlávok és magyarok után érkező oláhok a régi híres városnak romjain szláv és magyar nevet találván, itt a szlávot fogadták el, magok is akkor félig szlávok lévén. így tettek a Fekete-Ügy folyó-névvel is. Ennek is megvolt a Cema-voda és a német Schwarz-Wasser neve. A később érkező oláhok a szláv nevet fogadták el, közelebb állván a szlávokhoz, mint a németekhez vagy a magyarokhoz. Tehát, a mit találtak, azt fogadták el az oláhok. Pesty a 142. lapon az Ihla hegyről írja, hogy Lubló, Schwefelbad és Bauschenbach közelében van. »Aufdielhla« szoktak menni. — A »Rauscheubach« talán nem ide való, a menynyiben, tudtomra, az Podolinhoz van közel a Poprád folyótól balra ; az Ihla pedig Leibitzon túl a Poprádtól jobbra esik. Az Ihla szláv szó tűt jelent, így is hijják a németek »die Nadel«, s megérdemli, hogy fölvétessék. Ugyanazon a lapon olvassuk, hogy Ilyvó (Lemberg) a lengyel Lwow-nak hangutánozása. Jobb: magyar ejtéshez alkalmaztatása. A magyar nyelv két consonanst nem szeret a szók elején ;