Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Magyarország helynevei I. köt. írta Pesty Frigyes 448

TÖRTÉNETI IRODALOM. 455 A számnevek alkalmazása is, úgymond Pesty, a helynevek egyik forrása, s ezekhez az Egyházat is számlálja. A figyelmes Pestynek figyelmét kikerülte, hogy régóta az egyházat nem »una domus«-nak, hanem »sanda áowiim-nak tudjuk. Etymonja idház. Az id szó megvan az icMeni, id-ü, id-vös stb.-ben. Nem tudom, vájjon csak a torok h miatt lett íá-ből ig (igház), vagy a hasonhanguság hozta ezt elő ? Mert az egy (unum) is ig-nek van írva a legrégibb nyelvemlékben ; valamint tehát ezt egy-nek kezdték ejteni és írni, úgy az ig-házat is egy-háznak vette a nyelvanalogia. Egyébiránt a cZ-nek g-re változását a Hidegség patak-névben is gyanítom, mely nemcsak Sopronmegyében a Fertő partján a Hegy-kü helységnél van, (mely németül Heiligen-Stein, a régiebb oklevelekben Eg-kü, Ig-kö), hanem a Székelyföldön is előkerül. Tudjuk, hogy a Balatonba siető patakok mind Séd nevűek ; Hidegséd tehát, mint pataknév Hidegség-re változott. Vannak oly helynevek is, melyeket csak a tudákosság teremtett, mint Etzelburg, Neanesos stb.. de valósággal a nép között soha sem éltek. Ezek mellőzhetők. Az okleveleket búvó fáradhatatlan Pesty sokszor nem elégszik meg a helynevek okleveles meghatározásával, hanem egész értekezéseket is ír, melyek néha egy-egy monographia is. Körülbelül tizenkilencz afféle értekezést jegyzek ki, úgymint : Árva, Árvavára, Árvamegye 20—27. lapokon. Baneza 35-—40. lapokon. Buziás = Bodzás 53—56. 1. Csörszárka 71 — 75. 1. Tátrafüred 107—110. 1. Gieszhübel 115—119. 1. Gödöllő 119—123. 1. Ilódostó 133—139. 1. Kelenföld 159—163.1. Kővár 180—184. 1. Margitsziget 190—204. 1. Mehádia 208 — 210. 1. Péth 250—260. 1. Savnik 290—294. 1. Siebenbürgen 301—324. 1. Szász-Sebes 300—305. 1. Szatmár 334 — 339. 1. Szörény 373—377. 1. Világos és Világos vár 418—429. 1. A Margitsziget és Siebenbürgen nevű értekezések csaknem egy külön tárgymutatót érdemelnének, annyi azokban a külöm-30*